Vendéglátóhely.hu

Almásfüzitő

Almásfüzitő címere

Almásfüzitő település Komárom-Esztergom megye északi részén, a Duna jobb partján, a Komáromi kistérségben helyezkedik el. Két részre osztható a közel 2500 lelket számláló község: az egyik Almásfüzitő gyártelep és Almásfüzitő felső. 10 km-es körzetében található Komárom. Vonattal a Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonalon érhető el.

Története

Néhány gondolatban bemutatjuk Önnek Almásfüzitőt, amely kedvező földrajzi fekvése miatt az emberiség történetében mindig kedvelt terület volt. Régészeti ásatások során feltárt leletek bizonyítják, hogy az őskortól szinte folyamatosan lakják ezt a területet, ahol egykor fontos hadi és kereskedelmi utak, hideg és melegvizű folyók találkoztak. Keltáktól, illírektől, a rómaiak ie.12-ben (Augusztus császár Tiberius vezérével) meghódították és a települést előző lakóikról Azaumnak nevezték el. Claudius császár a limes kiépítésekor Azaumot alkalmasnak találta határvédelme, így a település tovább élt, mint fontos védelmi erődítmény. A rómaiak, hunok és avarok után honfoglaló magyarok is megérkeztek e stratégiailag és megélhetés szempontjából fontos helyre. Megalapították Füzitő magyar elődjét, Füzeget. Településünk korai fejlődésének hiteles bizonysága a Pannonhalmi Monostor alapításáról szóló latin nyelvű oklevél toldaléka, amely feltehetően 1001.ből származik. Királyi oklevelek alapján tovább követhető Almásfüzitő fejlődése egészen IV. Béla király koráig, aki az itt élőknek budai polgárság jogait adományozta. A település kedvező adottságai miatt az ipar már korán megtelepült, amely különböző hullámvölgyeket megélve ugyan, de napjainkban is meghatározó jelentőséggel bír településünk életében.

A Duna-parton csónakház, pihenőház, horgász tavunk mellett jól felszerelt szálláshellyel rendelkező horgásztanya, Sportház, focipályák, kosárlabda pályák, nemzetközi hírű Petanque pálya adta lehetőségek közül válogathat településünkön.

 
Története
A település gyökerei a római korba nyúlnak vissza, akkor a mostani falu környékén katonai tábor volt. Latin neve Azaum volt. A neve először egy 1001 körüli oklevélben (a pannonhalmi apátság alapítóleveléből ismert) jelent meg (Fizeg), melyben I. István király a falut a pannonhalmi apátságnak adományozta. IV. Béla király szívesen időzött itt.

•    A török hódoltság idején elnéptelenedett.
•    1958-ig Szőnyhöz tartozott.
•    Jelentősége akkor nőtt meg, amikor a községben timföldgyárat építettek.
A település mai neve 1895-től ismert, amikor is a névadó a MÁV lett. Ugyanis Almás községnek és Füzitőpusztának ezen a néven közös megállót létesített. Maga a Füzitő szó, összetett szó eltagja. A Füzegy egy Dunába ömlő patak neve, a fűzfa nevének származéka. Utótagja a tő pedig a patak torkolata. A község területéről a neolitikum idejéből vannak leletek.
A római korban az 1. századtól vannak régészeti emlékek. A Duna menti limes védművei voltak a területen. A korai palánk (fa) tábort, kőtábor váltotta fel Marcus Aurelius császár idején. Később a tábor falába egy kis erődöt építettek. A római temetőből előkerült síremlékek egy része a fő téren látható. Bővebb története a forrásokban megjelölt művekben olvasható. A közég fejlődése az iparnak köszönhető. Zichy Miklós már a 19. században felismerte a kedvező lehetőségeket. Az 1830-as években keményítő-, szesz- és enyvüzem létesült a Zichy birtokon. 1854-ben már cukorgyár üzemelt. 1879-től új tulajdonosa Tussla Tivadar Ószőnytől Füzitőig árvízvédelmi töltést emeltetett.


•    1884-ben készült el az Újszőny(Komárom)–Budapest-vasútvonal.
•    1891-ben készült el az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal. Emeletes állomásépülete és raktárháza is ekkor épült.
1884-től a cukorgyárból keményítőüzem és gőzmalom lett. A gyártelep 1899-ben leégett.
Az amerikai tulajdonú Vacuum Oil Company (VOC) Rt. a vasúti, közúti és hajózási lehetőséggel rendelkező Füzitőpusztán 1904-ben kezdte meg ásványolaj finomítójának építését. A gyár 1908-tól termelt. A Tanácsköztársaság alatt gépeit leszerelték. A termelés 1922-ben indult meg újra. Az uradalom, a vasút és a gyárak magasabb beosztású alkalmazottai a lakótelepen (colonia) laktak. A munkások azonban a környékbeli községekből jártak be dolgozni.
1907-től 1945-ig
Az 1910-ig terjedő időben Magyarországon hat kisebb nagyobb kőolaj-finomító működött. Ezek a feldolgozók világító petróleumot, később benzint, és gázolajat gyártottak.
A Vacuum Oil Company 1904-ben kezdte el az általa felfedezett és erről nevet kapó vákuum technológiával rendelkező finomító építését Füzitőpusztán. 1904-től 1907-ig az üzemek építése, próbaüzemi gyártások, a személyzet betanítása történt meg. Az üzemszerű termelést 1907-től³ kezdték meg [2] Galíciai paraffinos kőolaj feldolgozásával. Ekkor 200 fő dolgozott itt, ebből az adminisztratív alkalmazottak száma 30 körüli volt. A "Gargoyle" védjegyű olajokat amerikai receptúra szerint saját és vásárolt komponensek felhasználásával állították elő. A receptúra és a védjegy használatáért a központnak fizetni kellett. Kocsikenőcsöket és gépzsírokat is gyártottak.
AZ I. világháború alatt katonai parancsnokság alá vonták a finomítót. Biztosítani kellett a rendelkezésre álló kőolajból a hadigépezet céljaira alkalmas kőolajtermékek előállítását. Az országban kőolaj hiány miatt 1921-ig és politikai okokból nem volt termelés. Az alkalmazottakat néhány vezető kivételével elbocsátották. Az amerikai központ az elavult berendezésektől szabadulni szeretett volna, s a gyárat is el kívánta adni. A Vacuum Oil Company Co. meg akarta tartani a piacait és az eladóhálózatot, ezért korszerűsítette az üzemet. 1922-ben szovjet import kőolajból újból megindult a termelés. Azonban 1923-ban a téli dunai jeges ár jelentős károkat okozott. Az áradás a 6000 m²-es üres tartályokat kiszakította a helyüktől.
1925-ben a Standard Oil of New Jersey tulajdonában lévő Magyar-Amerikai Petróleum Rt. megszüntette tevékenységét és beolvadt a Vacuum Oil Co. Rt.-be, s ezzel Magyarország legnagyobb, legerősebb kőolajipari vállalata lett.
1931-ben elindították a folyamatos desztilációs rendszert, s a fekvőkazános rendszer mellett 50 000 t/év lett a feldolgozható kőolaj mennyisége. 1940 után a kitermelt hazai kőolaj termelés fedezte a feldolgozóipar gyártási kapacitásait. Ekkortól tilos lett kőolajat importálni. A kitermelt magyar kőolaj kedvező összetételű nyersanyag volt. 30%-ából viszonylag magas oktánszámú motorbenzint, 15%-nyi petróleumot és 20% gázolajat tudtak gyártani. Paraffindús pakurájából paraffintalanítással jó minőségű paraffinokat és kiváló minőségű kenőolajféleségeket lehetett előállítani.

Az 1941. december 12-i hadüzenet után az amerikai tulajdonú vállalatot magyar állami kezelésbe vették. 1942. január 12-től a "Magyarországi Vácuum Olaj Üzemek Magyar Királyi Kincstár kezelésében" lett a neve. A gyárban katonai parancsnokság működött. 1944. március 19-e után – a német megszállás kezdetével – elkezdődtek a légi riadók, majd később a bombatámadások. Az elsőt 1944.június 13-án éjjel intézték a szövetséges csapatok légierői a finomító ellen. 20 kilotonna szénhidrogén, alapanyag, félkész és késztermék folyott szét illetve borult lángba.
A lepárlóoszlopot telibe találták, de két hét múlva működőképes volt. 1944. augusztus 9. délelőtt szőnyegbombázás érte a gyárat. Ekkor halálos áldozatok is voltak. 1945. február 8-án ismét pusztított a jeges ár. A jégtorlódás miatt felduzzadt Dunát a megsérült töltés nem bírta el. Az ár átszakította, és bezúdult a gyár területére. Az utolsó, a (harmadik) bombatámadás 1945. március 14-én volt, de a tönkrement és a németek által leszerelt gyárban már nem sokat pusztított. A visszavonuló német hadsereg az épségben lévő berendezéseket aláaknázta, de a felrobbantásához már nem volt ideje.

1945-tól 1996-ig
1941-ben a Dunavölgyi Timföldipari Rt. (német tőkerészesedésű) 60 000 tonna kapacitású timföldgyár építését kezdte meg. A II. világháború miatt a termelés 1950-ben indult meg. 1970-re a gyárat 330 000 tonna/év kapacitásra bővítették. A ’80-as évek közepén az ország termelésének közel felét adta. Az Almásfüzitői Timföld Kft. bauxitfeldolgozási részlegét értékesítési nehézségek miatt 1994. év végével leállították. Csak nem kohászati timföldet állítottak elő. A Hungalumina Kft. 1995-től a vagyonkezelő szerepét töltötte be. A következő évben a Hungalu Rt. 90%-os részvénycsomagját eladta a Hungaluminának. A fennmaradó 10%-ot munkavállalói részvénycsomagként megvásárlásra ajánlották fel a dolgozóknak. Az alumínium árának nagyarányú csökkenése miatt (?) a kft. veszteségeiért, 1997-ben a gyár végleges leállítására került sor.
Mai élete
Az ipari fejlődés a település fejlődésére is hatott. Infrastruktúrája a városias követelményeknek is eleget tesz. Az útjai burkoltak. Vezetékes vízzel, szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkezik és a távfűtés is megoldott. A településnek saját kábeltv-s csatornája van. A 19. századtól Szőnyhöz tartozó falu 1958-ban önálló lett. Komárom város vonzáskörzetéhez tartozott 1984 és 1988 között.

Látnivalói
•    "Vacuum" szegecselt tartályok – ipari műemlék
•    nemzetközi motorcsónak versenyek, yacht kikötő

Pub