1626-tól a Sándor család birtoka, a XVIII-XIX. században a család egyik birtokközpontja.
Bajna a Gerecse keleti szélén fekvő község. Bajna nevét 1923-ban említi először oklevél.
1626-tól a Sándor család birtoka, a XVIII-XIX. században a család egyik birtokközpontja.
LÁTNIVALÓK:
Római katolikus templom: A XV. században épült, valószínűleg egy korábbi templom
helyén. Később többször átépítették és bővítették 1891-ben készültek a neogótikus
ablakok. Támpillére, s gótikus szentélye a nyolcszög három oldalával zárul, homlokzati
tornya barokk. A szentélyben megmaradt a sekrestye késő gótikus kapukerete és az 1500
körül készült reneszánsz szentségtartó angyalokkal és Madonna-domborművel díszítve.
Feszület: A templom szentélye mellett áll, 1778-ban készült, Sándor Antal és
felesége, Viczay Eszter állíttatta. Volutás talapzatán Sándor-címer, fölötte a térdelő
Magdolna szobor látható.
Sándor-kastély: A XVIII. században épült, 1834-ben Hild József alakította át,
Sándor Móric gróf a híres ördöglovas megbízásából. Az egyemeletes, klasszicistává
formált épület ekkor kapta négy korinthoszi oszlopos portikuszát. Belsejének legfőbb
értéke a két díszterem, az egyik pompeji jellegű, klasszicista mennyezetképek díszítik,
a másikban görög vázaképeket utánzó freskók vannak.
KÖZLEKEDÉS:
Megközelíthető Tatabánya felől illetve a 10. sz. főútról.