Bugac

Nagyközség, alsófokú központ.

A Kiskunsági Nemzeti Park megalakulásával a községtől nyugatra eső Bugacpuszta jelentős természetvédelmi bemutatóhellyé vált. Nagyközség, alsófokú központ.

LÁTNIVALÓK:

Bugaci Nagyerdő: Borókás, fehérnyáras erdőtársulások. Az élővilág háborítatlansága végett csak kísérővel látogatható. A parlagi vipera utolsó kiskunsági élőhelye. A terület jelentős része bioszféra-rezervátum, azaz minden emberi beavatkozástól óvandó. Védett növénye az árvalányhaj, a lila borzas len, a kék szamárkenyér. Jellemző állatvilága az őz, nyúl, róka, borz. A táj jellegzetes madara a fenyőrigó, szalakóta, búbos banka, fekete harkály, barna rétihéja, kékvércse, kakukk.

Pásztormúzeum: Szárazmalmot formázó épületét Kerényi József tervezte. Előtte Polyák Ferenc alkotása egy Pásztorfej látható. Zsombékok fölött átívelő kis hídon vezet hozzá az út. A szabadtéri múzeum gulyások és juhászok állásait, cserényeit mutatja be. Az eleséges talyigán havonta hozták a bojtárok az élelmet. A múzeumépületben a puszta történetéről, a pásztorok életformájáról, eszközeiről, díszítőművészetéről, maguk készítette hangszereiről kapunk képet. Diaképek mutatják a nemzeti park jellegzetes értékeit. A nemzeti park feladata az ősi háziállatok megőrzése is. A magyar szürke marha, a fekete-fehér rackanyáj mellett hazánk egyetlen jelentős mangalicatenyészete is itt található. A tanyaudvarokon kendermagos, kopasz nyakú, gyöngyös és parlagi tyúkok, kiveszőben lúd- és kacsafajták, bronzpulykák őrzik őseik génjeit. Védik a pásztorkutya fajtákat, a kuvaszt és a komondort.

Méntelep: A kiskunfélegyházi termelőszövetkezet méntelepe és istállói a múzeum szomszédságában vannak. Lovasbemutatók, csikósok ménes hajtásának bemutatásával szórakoztatják az ide látogató kedves vendégeket.

KÖZLEKEDÉS:

Megközelíthető Kecskemétről vonattal és autóbusszal, valamint Kiskunfélegyháza felől az 5.sz. főútról nyugatra illetve az 54. sz. főútról keletnek fordulva.