Debrecen

Debrecen Magyarország nagyságának második városa, a Tiszántúl hagyományos gazdasági és kulturális központja.

Debrecen Magyarország nagyságának második városa, a Tiszántúl hagyományos gazdasági és kulturális központja. Gyógyforrásai a Nagyerdőn kialakított korszerű üdülő és fürdőhely, kulturális, vendéglátó és turistaintézményei alapján a város területének egy részét üdülőhellyé nyilvánították. Debrecen jellegzetes alföldi tájon fekszik, környéke turisztikai szempontból viszonylag mégis jelentős. A város keleti határában kezdődő és mintegy 15 km hosszúságban 4-5 km –szélességben északkelet felé húzódó Nagyerdő és Guthi-erdő területén van néhány jelzett turistaút. Kellemes sétákat tehetünk a monostori csőszházhoz, Nagycserealjára, a Belső-erdő, a Zeleméri-templomrom , a Bodai-szőlők és a Guthi-erdő felé.

LÁTNIVALÓK:

Fazekas Mihály lakhelye: Falán emléktábla hirdeti, Itt állott az a ház melyben Fazekas Mihály a Ludas Matyi szerzője élt, munkált és meghalt. A domborműves emléktábla Fazekast és Csokonait ábrázolja borozgatás közben, ezenkívül a Ludas Matyi egy-egy jelenetét örökíti meg.

Petőfi Sándor lakhelye: A több átalakítást megélt házban lakott Petőfi gyermeküket váró feleségével 1848-1849-telén. Itt született Zoltán fiúk 1848 dec. 15-én.

Petőfi Sándor szobra: Az 1848-49-es szabadságharc száz éves évfordulójára Medgyessy Ferenc város szülötte.

Szent Anna templom: barokk stílusban épült 1721-46 között. Az 1811 évi tűzvészben megrongálódott, 1834-ben Povolny Ferenc újította fel és építette tornyát. Bejárata mellett jobbra Szent Imre, balra Szent István szobra látható. A főoltárkép a templom védőszentjét Szent Annát ábrázolja.

Podmanidszky ház: Klasszicista stílusban épült az 1820-as években. Emeleti dísztermében ülésezett 1849-ben az országgyűlés főrendháza báró Perényi Zsigmond elnökletével.

Szilágyi ház: 1848 januárjában Kossuth a ház erkélyéről lelkesítő beszédet intézett Debrecen népéhez. Az erkély már nincs meg, csak az emléktábla hirdeti az eseményt.

Kossuth szobor: Margó Ede és Pongrácz Szigfrid alkotását 1914-ben leplezték le.

Emlékkert: A parkot 1895-óta díszíti a Gályarabok emlékoszlopa, amely a nápolyi gályán szenvedő protestáns lelkészek emlékére készült. A kert másik emléke az 1906-ban a bécsi békekötés 300. Évfordulóján leleplezett Bocskai szobor.

Csokonai szobor: 1866 decemberétől 1867 augusztusáig Izsó Miklós Debrecenben mintázta hazánk egyik legszebb köztéri szobrát. A szobor hiteles Csokonai alakká vált.

Déri Múzeum: Az egykori Pap tava helyén létesített botanikus kert kitelepítése után neoempire stílusban épült. A múzeumot Déli Frigyes bácskai születésű, bécsi selyemgyáros gazdag gyűjteménye alapozta meg. Az alapító emlékét a díszteremben Haranghy Jenő frízszerű falfestménye örökíti meg. Az épület előtti négy világhírű Medgyessy-szoborkompozíció 1937-ben elnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját.

Csokonai Vitéz Mihály síremléke: Az 1805-ben elhunyt költő sírja fölé 1835-ben közadakozásból Berekszászi Pál kollégiumi rajztanár tervei szerint emelték a klasszicista síremléket.

Debreceni Irodalmi Múzeum: A múzeum a magyar irodalom és Debrecen kapcsolatát, a város jeles íróinak és költőinek munkásságát mutatja be. A közel ötvenezer tárgy, irat és műalkotás Csokonai Vitéz Mihály korától napjainkig a magyar irodalomtörténet kimeríthetetlen tárháza.

Nagyerdő:Hazánk legelső védett természeti területe az 1082 hektáron elterülő debreceni Nagyerdő, amelyet a természetvédelmi törzskönyvbe 1937.10.17-én elsőként iktattak be, és Európai viszonylatban is ritkaság, hogy erdő legyen szerves része egy városnak. Nevét valószínűleg nem az erdő méretéről, hanem fái termetéről kapta. A nagyerdő növényvilága 700-800 növényfajtából áll.

KÖZLEKEDÉS:

Debrecen fontos közlekedési központ. Vasúton, közúton egyaránt könnyen megközelíthető.