Dunapataj

A nagyközség a XVIII. században református püspöki székhely volt.

A nagyközség a XVIII. században református püspöki székhely volt. Fejlett állattartásának emléke a két beltelkes faluszerkezet, amelynek maradványai ma is láthatók. A községtől 4 km-nyire lévő, 5 km hosszú 100-200 m széles 80 ha terjedelmű 3-4 m átlagos mélységű különféle sókban és jódban gazdag, szikes vizű Szelidi-tó egyike az Alföld fejlődő üdülőközpontjának. Pormentes út vezet hozzá. A strand helyenként 50-180 cm mély, gyermekeknek is alkalmas.

LÁTNIVALÓK:

Református templom: A Xv. században gót ízlés szerint épült, 1773-ban késő barokk stílusban építették át. 1861-ben eklektikus stílusban kapta mai formáját. Falában régi sírkövek vannak. Az 1200 ülőhelyes templom orgonája hatregiszteres.

Katolikus templom: 1761-ben Nepomuki Szent János tiszteletére épült, barokk stílusban. 1934-ben Möller Károly tervei szerint hazánkban először ezt a templomot bővítették a régi épületrészek eltolásával, a szentély tízméteres elcsúsztatásával, toldalékfalak és vasbeton kupola fölhúzásával.

Kodály Zoltán Művelődési Ház: Utolsó látogatásakor, 1966-ban Kodály ebben az épületben szólt a patajiakhoz. A bejáratnál álló Kodály-szobor, Borbás Tibor alkotása.

Pataji Múzeum: 1937-ben az erdélyi tervező, Szinta László gabonamagtárat alakított unitárius templommá. Ezt Kerényi József tervei szerint átépítették, s 1982-ben itt kapott helyet az 1959-ben alapított falumúzeum. A fatornyos, árkádos épület mennyezetét a torockói Vernes Judit 55 festett kazettája díszíti. Előadásokat, hangversenyeket is tartanak benne.

Tájház: A múzeum néprajzi gyűjteményét helyezték el az 1783-ban épült parasztházban. Szomszédságában kovácsműhely található.

Temető: Stilizált, ember formájú fejfák, díszes, csillag és tulipánfejű gombosfák őrzik a hagyományt.

KÖZLEKEDÉS:

Áthalad rajta az 51. sz. főút.