A Gödöllői-dombság szívében, egy kisebb medencében fekvő, egyetemi és tudományos centrum.
A Gödöllői-dombság szívében, egy kisebb medencében fekvő, több településből összenőtt
ipari város, egyetemi és tudományos centrum.
A város Gödöllő és Máriabesnyő összeolvadásából jött létre. Gödöllő első írásos említése
1352-ből származik. Jelentőségre akkor tett szert, mikor Mária Terézia egyik kegyeltje,
gróf Grassalkovich Antal birtokai központjául szemelte ki. Jelentős építmények sorát
hozta létre, hatalmas parkokat alakított ki. Kastélyában 1751-ben vendégül látta
a királynőt is. Az állami kézre jutott kastélyt 1867-ben a nemzet ajándékaként a királyi
család nyaralóul kapja.
Az ellenforradalmi korszakban a kormányzó, Horthy Miklós nyári rezidenciája. 1933-ban
itt rendezték meg a cserkészek világtalálkozóját, a IV. Jamboree-t. A felszabadulás
után a fejlődést az agrár felsőoktatás megtelepedése indítja meg. 1966 óta város,
fokozatosan jelentős ipari településsé is vált. Gödöllőn született Nagy Sándor festőművész
és Török Ignác honvéd tábornok, aradi vértanú.
LÁTNIVALÓK:
Grassalkovich-kastély: Barokk stílusban épült 1744-1748-ban. Valószínűleg Mayerhoffer
András alkotása az eredetileg U alakú épület, amelynek szárnyait a későbbiekben meghosszabbították.
A XVIII. században még keresztszárnyakat is emeltek hozzájuk csatlakoztatva. Ekkor
bontották le a saroktornyokat is, és a helyükre sarokrizalitokat építettek. Később
épültek meg a hosszan hátrafutó mellékszárnyak, a pálmaház, a melléképületek. A kastély
végleges formáját Ybl Miklós átépítésében nyerte el az 1867 utáni években. A kastély
egyemeletes, meghatározó része a középrizalit, amelynek hármas bejárata felett a díszterem
gazdag keretezésű ablakai, a törtvonalú oromzat a királyi címerrel, végül a kettős
kupola emelkedik. Az udvari homlokzat motívuma az íves árkádokon nyugvó kőkorlátos
terasz. A belső helyiségből a barokk díszterem, a kettős díszlépcsővel rendelkező
fogadó rész, a vörös márvány burkolatú, Mária-Terézia szobor maradt meg. A teljes
épületegyüttes a legnagyobb magyar kastély. A főhomlokzat előtt levő Alsó-parkot utakkal
felszabdalták, sok építményt, lakótelepet hasítottak ki területéből. A kastély mellékszárnyában
az egykori kápolna rokokó stílusú, baldachinosn főoltára mögött Grassalkovich gróf
arcképe látható.
Erzsébet park: Eredetileg a kastélypark része, megyei jelentőségű természetvédelmi
terület. Négyes hársfasor vezet a középen álló Erzsébet királyné szoborhoz. A parkban
sok feketefenyő, gyertyánnal elegyes tölgyfaliget található.
Kálvária: Barokk alkotás 1771-ből, valószínűleg Mayerhoffer János tervezte.
Kálvária építmény, két lépcsővel, áttört rokokó korláttal, kőből készült a kálváriajelenet.
Máriabesenyői kegytemplom: 1759 és 1763 között épült a késő barokk kis kápolna,
amelyet a loretói kápolna mintájára a később épült templommal egybeépítették. A felső
templomot 1768-1770 között emelték a kriptával együtt, ma formáját 1811-ben nyerte
el. Az első kápolnával egy időben épült a kapucinus kolostor épülete is. A homlokzat
jellegzetes késő barokk, a címeres kapuzat az altemplomba vezet. Homlokzati tornyos
építmény, órás főpárkánnyal, volutás, urnás oromzattal. Kétszakaszos hajó, orgonakarzat,
szentély, majd az egykori kápolna tere következik. A főoltár gazdagon díszített, a
kápolna végében helyezkedik el. Egy része a XVIII. századból való, ebben őrzik a középkori
elefántcsont Mária-szobrot, a többi része 1910 körül készült. A mellékoltár képeit
egy bécsi kapucinus szerzetes festette a XVIII. században. Az altemplom kétszakaszos
csehboltozatos tér, néhány egyszerű oltárral, vörös márvány sírkövekkel. A belőle
nyíló kriptában Grassalkovich Antal Dorffmeister által készített, címerekkel, szobrokkal,
vázákkal díszített síremléke.
Erdészeti Arborétum: A 340 hektáros területen 1902 óta telepítik a megyei védelem
alatt álló arborétumot. Változatos a faállomány, szép az életfa fasor.
Helytörténeti gyűjtemény: Az 1800-as évekből származó épületben a városi művésztelep
múltját bemutató kiállítás tekinthető meg, amely betekintést nyújt a szecesszió magyarországi
műhelyébe. A természetvédelmi és vadásztörténeti kiállítás élményszerűen mutatja be
színvonalas diorámákban a Gödöllői-dombság vidékeinek élővilágát és a nagy helyi hagyományokkal
rendelkező vadászat történetének tárgyi emlékeit.
Istállós-kastély: A közeli Babati-pusztán 1820 körül emelt, klasszicista stílusú
földszíntes, kupolás épület. A környéken vízi szárnyasok tenyésztőtelepei, festi horgásztó,
kellemes kirándulóhelyek vannak.
KÖZLEKEDÉS:
Megközelíthető az M3-as autópályáról valamint a 3. Sz. főútról. Autóbusz-közlekedése
a környező községekkel és Budapesttel. Hévvel és vasúttal is megközelíthető Gödöllő.