Győr

Győr – Moson - Sopron megye székhelye, 1971 óta megyei városi rangban.

Győr – Moson - Sopron megye székhelye, 1971 óta megyei városi rangban. Győrszentiván, Mánfőcsanak és Gyirmót községek hozzákapcsolásával.
Sok évszázad óta Észak –Dunántúl természetes gazdasági és közlekedési központja. A Kisalföld északi peremén, a Marcallal bővült Rába és a Rábca kis-dunai torkolatánál fekszik, azon a ponton, ahol a Bakony északi nyúlványa, a Pannonhalmi-halomvidék dombsora mutatóujjként ér le a Duna völgyéig.
Győr környéke tehát mintegy szigetként emelkedett ki a környező, valaha mocsaras, ingoványos árterületekből, s ez a körülmény ősidők óta kijelölte a helyet a Duna menti nagyváros kialakítására. Az itt található folyók mentén a mai Győr mint természetes központ felé haladtak a régi országutak, és ma is Győr a messze környék közlekedési központja, mintegy közvetítő állomás Budapest és Bécs között. E helyzeti előnyének köszönheti, hogy egyik azoknak a magyar városoknak, amelyek kialakulásuktól fogva folyamatosan vezető szerepet töltöttek be, és ezt a modern időkben is megtartották. Győrben a régi korok hagyományos műemléki városképét, az ódon hangulatot csakúgy megtalálja az utas, mint a legkorszerűbb fejlődés, a friss ütemű gyárváros dinamikáját. A „három folyó városa” a vízi sportoknak is kiváló lehetőségeket kínál. Vendéglátó- és üzlethálózata, szórakozási lehetőségei vidéki városaink között a legfejlettebbek közé tartoznak.

LÁTNIVALÓK:

Karmelita templom: 1721 és 1725 között épült, barokk stílusban. Tervezője Wittwer Márton Atanáz, trioli származású karmelita szerzetes volt. A templom alaprajza ellipszis alakú, a torony a szentélynél áll. A főbejárattól jobbra, kápolnafülkében áll az egyik legszebb hazai barokk szobor, a „Hab Mária”, melynek feltételezett alkotója Giovanni Giuliani. A templom barokk berendezését ugyancsak Wittwer tervezte. A barokk főoltár oltárképét Altomonte nápolyi születésű osztrák mester készítette és Szent István és Szent Imrét ábrázolja, amint hódolnak a magyarok Nagyasszonya előtt. A templom keleti oldalához kapcsolódik a lorettói kápolna, amely 1717-1718-ban épült.

Altabak-ház: A XVI. században épült, sarokerkéllyel díszített, finom stukkós homlokzatú épület. Oszlopos, árkádos belső udvara késő reneszánsz stílusú.

Várbástyák: A tér északi részén látható a X. századi eredetű egykori várhoz épült XVI-XVII. Századi erődítményrendszer késő gótikus és reneszánsz stílusú bástyamaradványai és a kazamaták. A hajdani várat 1809-ben Napóleon csapatai robbantották fel és csak a Sforza-udvar és a kazamaták egy része maradt meg. A várfalak alatt a bástya sétányon áll Szent István lovas szobra, Medgyessy Ferenc alkotása.

Termálfürdő: A feltörő 66 °C –os termálvíz kloridos-hidrogén-karbonátos-jódos ásványvizek csoportjába tartozik. A termálvíz jótékony hatású a mozgásszervi megbetegedésekre. A termálfürdő szomszédságában található a strandfürdő is. A strand nyugati csücskében magasodik a Cziráky-emlékmű obeliszkje, amelyet 1912-ben állítottak a Rába-szabályozó Társulat elnöke tiszteletére.

Püspökvár: A domb északnyugati sarkában emelkedik. Nagy tömegű csonkatornyának felső része barokkos arculatú. Az épület kapualja dongaboltozatos, két oldalán négy-négy gótikus ülőfülke látható, amelynek a XIV. században épültek. Az északi rész alatt helyezkedik el az egykori lakótorony maradványa, amelyet Omodé püspök építtetett a XIII. század derekán. Építészeti érdekesség, hogy nem felfelé, hanem lefelé kell menni benne. A lépcsőház, amely a 3 m vastag fal belsejében vezet, egy kora gótikus kis helyiségbe torkollik, amely feltehetően őrhely volt. Innét lefelé tovább vezet a lépcső a ma már elfalazott bejáratig. A szintkülönbség az udvar és a bejárat között 8 m. A püspökvár csonkatornya feltehetően a XIV. században épült. A palota tornyához déli oldalról csatlakozik a Dóczy-kápolna, amely 1487-ben épült, gótikus stílusban. Építtetője Dóczy Orbán, másként Nagylucsei Orbán püspök volt. A belső berendezését Stornó Ferenc készítette.

Székesegyház: Eredetileg a XI. században épült, román stílusban. A XIII. században Omodé püspök építtette újjá, ezúttal altemplom is készült. A XV. század vége felé Dóczy Orbán püspök a templomot gótikus stílusban alakította. A török időkben, az ostromok során súlyosan megsérült és kiégett, 1639-1645 között Draskovich György barokk stílusban újjáépítette a székesegyházat, mégpedig Giovanni Battista Rava olasz építésszel.
A templombelső művészi kialakítása az 1770-es években történt, Hefele Menyhért tervei alapján. 1823-ban klasszicista támfalat építettek a torony elé, hogy megakadályozzák a torony süllyedését. A háromhajós templomnak fiókos dongaboltozata van. A mennyezeti freskót Maulbertsch készítette, témája Krisztus színeváltozása. A hajó szentély felőli oldalán áll a két fekete oltár, amelyek Müller Jakab alkotásai. A déli mellékhajó főoltárának képét Paul Troger festette. Az északi mellékhajó oltárán látható a székesegyház kegyképe, amely Máriát ábrázolja a kis Jézussal. A kép Írországból került ide 1665-ben. Igen szép a kép rokokó ezüstkerete is. A déli mellékhajóból nyílik az 1400 –as évek elején épült gótikus Szent László kápolna, oltárán látható Szent László hermája, hazánk egyik legértékesebb gótikus ötvösművészeti remeke. A XII-XIII. század fordulóján készült III. Béla uralkodása idején I. László szentté avatása alkalmából. Később bizonyos átalakításokat végeztek rajta, a XIV. században készült a sodrony zománcos mellrész, s az eredetileg négyágú gótikus koronát a XVII. Század elején tízágúra alakították át.

Frigyláda-emlékmű: 1731-ben készült, barokk stílusú, 8 m magas alkotás. Egyike az ország legszebb barokk kori egyházi fogadalmi emlékműveinek. III. Károly császár emeltette engesztelésül azon a helyen, ahol egy körmenet alkalmával a katonák kiütötték a szentségtartót a pap kezéből és az összetört. A Corradini faragta J. E. Fischer von Erlach tervei alapján.

Kreszta-ház: XVIII. századi eredetű, klasszicista épület. E házban helyezték el a város szülöttének, Kovács Margit keramikusművésznek gyönyörű gyűjteményes kiállítását.

Széchenyi tér: A város egykori főtere. Itt voltak a vásárok, heti piacok, nyilvános gyűlések, népünnepélyek. Délnyugati sarkán állt valaha a pellengér. A tér XVII-XVIII. századi műemlék épületei érdemelnek figyelmet.

Xantus János Múzeum: 1741-ben épült, barokk palota. Korábban, a XVII. Században több épület állt a helyén, amelyet a pannonhalmi bencések megvásároltak, s felhasználásukkal emelték az épületet. Kőkeretes, kosáríves kapuzata fölött két gyámkő tartja a szép zárterkélyt. Két oldalt Szent Benedek és Szent István szobra áll. Az erkély ablakai alatt a bencés rend címere látható. A koronázó párkány felett középen timpanon emelkedik. A belsőben nagyon szép a múzeum díszterme, az egykori főapáti ebédlő. Falait műmárvány borítja, a mennyezeti freskókat pedig Schaller István győri mester festette. A múzeum kiállítótermeiben helytörténeti, régészeti, néprajzi, természettudományi, képzőművészeti, iparművészeti és numizmatikai gyűjtemények láthatók

Szent Ignác-templom: 1634-1641 között épült, kora barokk stílusban. Tervezője Baccio del Bianco volt. Mai, külső képét 1727-ben nyerte el. Az egyhajós templom a római II. Gésu-templom mintájára készült. A főhajó boltozatát borító freskó Paul Troger színvonalas munkája 1747-ből. A belső berendezéséből kiemelkedik a pazar díszítésű szószék, amelyet Goda Lajos pozsonyi mester készített 1749-ben. A templom oltárképét ugyancsak Paul Troger festette.

Bencés rendház: A XVII. Században épült, barokk stílusban. A jezsuiták építették, 1802 óta a bencés rendé. Az épület földszintjén a jezsuiták már a XVII. Században működtettek gyógyszertárat, melynek helyén patikamúzeum nyílott. A helység boltíves mennyezetét barokk freskók és stukkók díszítik.

Megyei Tanácsháza: 1971-ben épült, a város 700 éves jubileumán adták át a tér északi oldalán álló modern üvegpalotát. Előtte a szökőkút medencéjének oldalán lévő dombormű Mikus Sándor alkotása, s a város történelmi eseményeit örökíti meg.

KÖZLEKEDÉS:

Győr fontos vasúti csomópont, amelyen idegenforgalmi szempontból elsőrangú fontosságú vasútvonalak találkoznak. Áthalad rajta a Budapest – Győr - Hegyeshalom, tovább Bécsbe tartó nemzetközi fővonal, itt ágazik el a Győr - Sopron és a Győr – Veszprém szárnyvonal. Fő közúti vonala az 1 sz. főút, amelyből itt indul ki Sopron felé a 85 sz., Pápa felé a 83 sz., Veszprém felé a 82. sz., Székesfehérvár felé a 81 sz. a Szigetköz felé pedig a 14 sz. főút. Autóbusz-közlekedés, közvetlen távolsági járatok érhető el Budapestről.