Gyula

Az idegenforgalmi szempontból egyik igen vonzó, sűrűn látogatott pontja a magyar-román határ közvetlen közelében, a Fehér Körös-partján fekvő város.

Az idegenforgalmi szempontból egyik igen vonzó, sűrűn látogatott pontja a magyar-román határ közvetlen közelében, a Fehér Körös-partján fekvő város. Ma főként mint fürdőváros jelentős. Nevezetes várának közelében kialakított kellemes gyógyfürdője, strandja, kulturális létesítményei, kultúrtörténeti emlékei sok látogatót vonz. A belvárostól északra elhelyezkedő pályaudvarról a Béke sugárút vezet a város központjába.
Az újjáépített Gyulai Várfürdő a Dél-Alföld legújabb, legmodernebb, európai színvonalú strand- és gyógyfürdője, a magyarországi gyógy - idegenforgalom méltán híres, kiemelkedő fontosságú helye. A korszerűen berendezett, hangulatos fürdőtelep a nyári idényben több százezer vendéget vonz Gyulára. Két alkalikus hévizű kút táplálja a fürdőt. A 2005 méter mélyről feltörő 72 °C-os, értékes vegyi anyagokat tartalmazó termálvizet mozgásszervi reumás betegek kezelésére használják.

LÁTNIVALÓK:

Erkel Ferenc Művelődési Központ: 1957-ben nyílt meg, egyebek közt ötszáz személyes színházteremmel. Kohán Múzeum (Béke sugárút 35.) Kohán György szülőfaluja, Gyulavári, ma Gyula része. A festő életének egy részét Gyulán töltötte. A városnak adományozott hagyatékát, festményeit, grafikáit őrzi és mutatja be 1979-ben létesített emlékmúzeuma.

Szent József-templom:Nuszbeck József gyulai mester építette 1863-1866 között, klasszicista stílusban, romantikus elemekkel. A két oldalán lévő fülkében Nepomuki Szent János és Szűz Mária szobra áll.

Százéves Cukrázda: aCzigler Antal építette XVIII. Századi copf stílusú lakóház berendezése több is száz évesnél: a XIX. Sz. elején készült.

Erkel Ferenc Emlékház: Itt az 1957-ben klasszicista stílusban épült egykori kántornatítói lakásban született Erkel Ferenc. Életét, munkásságát, korának zenei világát mutatja be az 1986-ban fölújított kiállítás. A látnivalókat kiegészítik a zeneszerző hangszalagról hallható művei.

Kastély:Az 1745-ben épült, 1795-ben leégett régi kastély helyén Wenckheim Józsefné 1798-1800 között építtette. Ma csecsemőotthon.

Vár: Az 1400-as évek első évtizedeiben épült, amely központja lesz egy megyényi kiterjedésű nagybirtoknak, és ettől kezdve a vár sorsa meghatározza a megye történetét is. 1476-tól a középkori Magyarország legnagyobb uralkodója, Mátyás király és fia, Corvin János birtokolja. A török megjelenése után a vár jelentősége megnőtt, különösen akkor, amikor a szomszédos várakat a török 1552-ben elfoglalta, Gyula végvár lett. Ekkor a várat jelentősen átalakítják, megerősítik, hármas védelmi rendszer létesül: a mai is látható földesúri téglavár az ún. - belső vár, derékvár, huszárvár. A belső vár ma is álló hatalmas tömbje Gyula legismertebb épülete, szinte a város szimbóluma. A derékvárból csak falmaradványok és a Corvin János építette sarokbástya maradt meg, a huszárvárból pedig a bejárati kaputorony, a huszárkapu a várral szemben, a kastély északi szárnyához ragasztva.

KÖZLEKEDÉS:

Közúton Békéscsabáról a 44. Sz főúton közelíthető meg, és innen indul ki a Sarkad, Berettyóújfalu felé vezető út. Autóbuszközlekedés a környező községekkel, városokkal, nemzetközi járat Nagyváradról, Aradról, Temesvárról, Szabadkáról, nyáron Kassáról is. Helyi autóbuszjárat is van.