Hortobágy

Mintafalunak épült az 1960-as években.

Mintafalunak épült az 1960-as években. A hozzá tartozó Máta Árpád-kori település, de 1460 körül már pusztaként emlegetik. Az elnéptelenedett pusztákat, Mátát is, Debrecen vette birtokába. A XIX. század közepén majorságot épített ki és a hortobágyi puszta közigazgatási központjává tette. Az 1930-as években a mátai öntözőtelepek igen jelentősek voltak. 1948-ban az állami gazdaságok megalakulása vonzotta a mezőgazdasági munkásokat Hortobágyra. Hortobágy faluban is egyre több ház épült. 1968-ban a Hortobágyi Állami Gazdaság központjaként, Hortobágy község lett a puszta közigazgatási központja. Minden évben megrendezik Mátán a Hortobágyi Nemzetközi Lovasnapokat.

LÁTNIVALÓK:

Kilenclyukú híd: Hazánk leghosszabb közúti kőhídja, szárnyfalaival együtt 167 m. Fahíd elődjei helyén épült népi klasszicista stílusban, Povolny Ferenc tervei alapján 1827-1933 között. A XIX. század végétől közelében tartották a híres hídivásárokat. 1965 óta ismét itt rendezik meg azokat évente. Kirakodó, elsősorban népművészeti vásárok ezek, de ilyenkor a híd közelében legelészik a szürkegulya és a rackanyáj is.

Hortobágyi Pásztormúzeum: Épületét 1785-ben emelték szekérállásnak. Felújítása után, 1965-ben helyezték el benne a Déri Múzeum hortobágyi gyűjteményét. A kiállítás megismerteti a látogatókat a puszta történetével, a pusztai állattartással és a pásztorélet emlékeivel. Az épület eredeti rendeltetésére a szekérgyűjtemény emlékeztet.

Körszín: 1977 óta a Hortobágyi Nemzeti Park kiállítóhelysége. Bemutatja a nemzeti park védett értékeit, galériáján pedig a népi mesterségek, népművészek remekeit. Értékes ismereteket nyújt az ötnyelvű szövegekkel kísért diavetítés.

Hortobágyi Galéria: A régi tanácsháza épületében kapott otthont. A puszta ihlette alkotások láthatók itt, többek között id. Markó Károly, Barabás Miklós, Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Thán Mór, Káplár Miklós, Pásztor János, Medgyessy Ferenc, Szabó Vladimir művei. Az értékes anyagot a Déri Múzeum Alföld-ábrázolásai egészítik ki.

Hortobágyi Csárda: Elődjét 1699-ben építette Debrecen városa. A helyére 1781-ben népi barokk stílusú téglaépületet emeltek, ez a csárda nyugati szárnya. A keleti szárnyat 1815-ben klasszicista stílusban építették. Külső falán domborműves emléktábla örökíti meg Petőfi 1842. Évi látogatását. Falai között nyílt meg 1934-ben az első hortobágyi múzeum, amelynek anyaga a második világháborúban elpusztult.

Szalka-halmi őrház és lovasközpont: A Hortobágyi Nemzeti Park kiállítása a puszta felszínének, talajtípusainak a kialakulásával és jellegzetes növénytársulásaival ismertet meg. Mögötte tanösvény vezet a Szalka-halmon keresztül egy akácos szárnyékerdő mellé, ahol a madármegfigyelő toronyból mind az erdő, mind szikes tó vize fölött köröző madarak megszemlélhetők. A vendégek kocsikázás közben látják a szürkegyulyát, a rackanyájat, a bivalyokat és a ménest.

KÖZLEKEDÉS: Hortobágy központja a Debrecen – Füzesabony vasútvonal mentén fekszik, autóval a 33. Sz. főútról közelíthető meg.