A Duna-Tisza közének északi részén a Zagyva két partján fekszik Jászberény.
A Duna-Tisza közének északi részén a Zagyva két partján fekszik Jászberény. Történelmi
múltú intézményei, figyelemre méltó műemlékei, a Zagyva szép szigetén, kellemes ligetben
kiépített strandja, múzeumának gazdag gyűjteményei és gazdasági-közigazgatási helyzete
egyre több látogatót vonz ide.
LÁTNIVALÓK:
Zirzen Janka szülőháza: 1824-ben itt született a magyar nőnevelés és tanítóképzés
egyik legnagyobb alakja. A városban 1840-ben nőneveldét nyitott. A hetvenes években
Eötvös József miniszter a magyar tanítóképzés országos megszervezését bíyta rá. Szülőházán
1929-ben emléktáblát helyeztek el.
Termál és strandfürdő: A 45°C-os, percenként 600 liter hozamú, 804 ,méter mélységből
feltörő termálvizet az 1959-es fúrás hozta a felszínre. A fürdő körmedencéjét kerámiatéglából
emelt kupolák fedik. Emeleti részen gyógymedencék és iszappakoló található. Az épület
előtt Segesdi György Nő bozótban című bronzszobra áll, amely 1964-ben a magyar képzőművészet
egyik reprezentásaként a velencei biennálén szerepelt. A termálfürdő szomszédságában
van a nyáron üzemelő strandfürdő, amelyet szintén gyógyvízzel táplálnak.
Ferences templom kolostor: A templomot 1472-ben építették a térítő ferences
szerzetesek gótikus stílusban, ugyancsak középkori eredetű a mellette lévő rendház
is. 1560-ban a templom leégett. A Berényben berendezkedő törökök itt építették meg
erődítményüket. A török kiűzése után ismét a ferenceseké lett a templom, a kolostorral
együtt barokk stílusban újjáépítették 1723-1755 között. A ferences templomok sajátossága,
hogy a torony a sokszögletű szentély mellé került. 1845-ben egy szélvihar ledöntötte.
Jelenlegi sisakját a torony 1892-ben kapta. Az egyemeletes rendház csatlakozik a templom
hajójához, zárt belső udvara a reneszánsz kertkultúrát idézi. Napjainkban szociális
otthon, hajlott korú apácák lakják.
Palotásy-ház: Itt született Palotásy János lengyel származású dal és tánckomponista
1821-ban. Részt vett a szabadságharcban. Jászberényben elsősorban dalegyleti karnagyként
és hegedűsként vált ismertté. 1862-ben dalárdát szervezett, ami vezetésével országos
hírnevet szerzett. A divatos palotás zenei képviselője volt, kompozíciót főleg cigányzenekarok
terjesztették. Ő a névadója a jó hírű Palotásy Kórusnak és a zeneiskolának, ahol mellszobra
is áll.
Nádor-oszlop: A jászkunok örökös főkapitányának, József nádornak emlékét őrzi.
1797-ben fényes külsőségek között ellátogatott a Hármaskerületbe. A következő esztendőben
állították fel a 9m magas emlékoszlopot a Nádor- vagy Sasos-kertben.
Juhász-kereszt: 1815-ben állították a Jászberényi juhászok. A népies barokk
stílusban készült szoborcsoport központi része a feszület, tövében leroskadva Mária
Magdolna bal-oldalon az istenanya Mária, jobb oldalon Szent József látható.
Római katolikus plébániatemplom: Gótikus alapokon nyugvó, barokk stílusú templom.
A régi templom bejárata a mai szentély helyén volt. A tornyot 1759-1761 között, a
templom hajóját 1774-1782 között építették, mestere Mayerhoffer András a kor legfoglalkoztatottabb
építésze. Az1772-es földrengés teljesen elpusztította a templomot. 1774-1782 között
Jung József tervei alapján épült fel. 1802-ben új toronysisakot kapott.
Jász múzeum: Az épület a Városháza udvari részén található, eredetileg istálló,
majd katonai raktár volt. 1842-ben készült, klasszicista stílusban. 1931-től múzeumként
szolgál. A Jász Múzeum az ország egyik legrégibb gyűjteménye, 1874-ben ünnepelte alapításának
századik évfordulóját. Gazdag történeti, néprajzi gyűjteményét időszaki és állandó
kiállításokon mutatja be. Itt őrzik a legbecsesebb emléket, Lehel kürtjét, más néven
a jászkürtöt. A kürtöt 1642-ben már a templomban őrizték mint a jászok ősi szimbólumát.
KÖZLEKEDÉS:
Vasútállomása a Hatvan-Szolnok szárnyvonalon fekszik. Autóbusz-közlekedés Budapesttel,
Szolnokkal, Hatvannal, Gyöngyössel, Mátraházával, Kecskeméttel, Dunaújvárossal. Áthalad
rajta a 31. sz., és a 32. sz. főút.