Karcag
A megye keleti részén, az Alföld középső területén található.
A megye keleti részén, az Alföld középső területén található. A hatalmas, város körül
elhelyezkedő terület nagy része szántó, kevés az erdő és a legelő. Egyedül élő vize
a Hortobágy-Berettyó, amely a város keleti és déli határvonalát alkotja.
LÁTNIVALÓK:
Református templom: A város középpontjában épült klasszicista stílusban. Vaskos
tornyának felső részén körülfutó , konzolos tűzfigyelő erkély van, ahonnan a bakter
a város nyugalmát és a tüzet vigyázta. Szarukürtjével innen jelezte az idő múlását
is. A templom belsejét karzat ékesíti. Orgonáját 1866-ban építették, 1560 síppal.
A templom kitűnő akusztikája lehetővé teszi hangversenyek tartását.
Györffy István Nagykun Múzeum: A klasszicista stílusú kuriális épület az 1830-as
években készült. 1968-tól ad otthont a múzeumnak. Karcagon a múzeum alapításának gondolata
a századfordulón vetődött fel. 1906-ban létesült az első gyűjtemény, amelyik hamarosan
gazdag anyagot mondhatott magáénak. A gyűjtemény gyarapítója, gondozója egy karcagi
parasztasszony, a balladás nevű Vörös Rébék volt. Az anyag a második világháborúban
elpusztult, szétszóródott. 1950-ben újjászerveződött, most már az egész Nagykunságra
kiterjedő gyűjtőkörrel. Ekkor vette fel új nevét. A gyűjtemény szakmai megalapozásában
nagy szerepe volt Szűcs Sándornak aki egy évtizeden át gyűjtötte a tárgyakat és a
táj szellemi értékeit. Könyveiben a Háromföld, a Nagykunság, a Hajdúság és a Nagy-Sárrét
hagyományvilágának gazdag kincseit örökítette ránk. A múzeum parkját ékesíti Györffy
István bronzszobra, Györfi Sándor Munkácsy díjas karcagi szobrászművész alkotása.
A múzeum bejárata mellett van Görffy István vörös márvány reliefje, melyet Pap Lajos
szobrászművész készített. Ugyancsak itt látható Szűcs Sándor bronzdomborműve, Györffy
Sándor szobrászművész alkotása. A parkot díszíti még Kovács Imre karcagi születésű
szobrászművész Ülő lány című szobra.
Kántor Sándor fazekasház: Kántor Sándor fazekas, Kossuth-díjas, a Népművészet
Mestere életművét mutatja be a kiállítás a népi klasszicista stílusban visszaalakított
házban. Kántor Sándor Györffy István biztatására kezdett az alföldi fazekas hagyományok
felújításához. Elsősorban tiszafüredi és mezőcsáti kerámiák kerültek ki műhelyéből.
De készített a sárospataki, gyöngyösi, pásztói ecsetes technikájú kerámiákat is.
Nagykunsági tájház: A népi klasszicista stílusú parasztház kettős oszlopával,
szegment íves ablakaival a táj jellegzetes építőgyakorlatát tükrözi. A telken három
épület áll : lakóház, kisház és külsőkamrás istálló. Az enteriőrök a XVIII.-XIX. századi
mezőváros redemptus lakáskultúráját mutatják.
Görög templom: 1794-ben épült, barokk stílusban, környékén lakó görög kereskedők
anyagi áldozatvállalásból. A templom egy telek belsejében áll, csak így kaphattak
építési engedélyt a bécsi udvartól. Szép az ikonosztása és a szószéke. Külön értéket
képviselnek a XVIII. századi szertartáskönyvek.
Zádor-híd: Korábban fahíd volt a Zádor-éren, de az nem bírta a nagy igénybevételt.
A hagyomány azt tartja, hogy a kilenclyukú híd építésekor a környező rétegen összegyűjtött
madártojással oltották a meszet. Az 1830-as tavaszi jeges ár lerombolta a két-két
szélső pillért. Ekkor kapta a támfalakat és a két oldalról felvezető földtöltést.
Igy alakult ki a mai formája.
KÖZLEKEDÉS:
Áthalad rajta a 4. sz. főút, Püspökladány és Kisújszállás között fekvő település Karcag.
