Kiskunhalas nevét a halasi csipke tette országosan, sőt határainkon túl is jól ismerté.
Kiskunhalas nevét a halasi csipke tette országosan, sőt határainkon túl is jól ismerté.
1902-ben Dékáni Árpád rajztanár-iparművész terveinek megvalósításával Markovits Mária
kezdte el a lelkes munkát, amelynek eredményeként évtizedek alatt magas művészi fokra
fejlesztették a halasi csipkevarrók ezt a ritka műfajt. Számos nemzetközi kiállításon,
így
Saint-Louisban, Milánóban, Londonban, Berlinben, Párizsban és Brüsszeli világkiállításon
is nyert első díjat a halasi csipke. Kiskunhalas szélén az itteni hajdani szélmalmok
utolsó éppen maradt példánya látható. A lecsapolt Halas-tó régi fürdőjét korszerű,
meleg vizű stranddá építették ki.
LÁTNIVALÓK:íbr>
Thorma János Múzeum: Romantikus stílusú épületben várostörténeti kiállítás
és a névadó jelentős képei láthatók.
Református templom: Az előző templom helyére épült 1772 -ben barokk stílusban,
megtartva az 1702-ből való tornyot. 1818-ban meghosszabbították és keleti oldalára
új tornyot emeltek.
Református parókia: A XVIII. Századi, barokk épület legnevesebb lakója Szilárdy
Áron, 1863-tól lelkész, a régi magyar irodalom érdemes búvára, akadémikus. A téren
áll szobra és nevét viseli a parókia mellett nyúló utca is.
Gyűjtemények háza: Csorba Tibor festőművész és író 1931-1934-ben rajztanárként
Halason kezdte pályáját. 1936-tól lengyel feleségével Varsóban élt. Százötven képét
hagyta Halasra. A másik gyűjteményt Váci György adományozta szülővárosának.
Kuruc-szobor: Damkó József alkotása. Fölirata szerint 1703. Október 3.-án ezen
a helyen halt hősi halált Rákóczi fejedelem 234 vitéze.
Csipkeház: Épült 1935-ben műhelynek, 1939-ben bővítették. Középső részében
múzeum mutatja be a halasi csipke történetét, remekeit.
Csillagvizsgáló: Balogh István önerőből építette.
Szent Péter-Pál templom: Barokk stílusban 1770 körül épült, mellette a híres
feszület, Krisztus a homlokát törli, és testét nem szögek, hanem kötelek feszítik
keresztre.
Strandfürdő: Épült 1958-ban, a fedett gyógymedencét 1100 méter mélyről feltörő,
ásványi sókban gazdag 48°C-ops meleg hévíz táplálja.
Sáfrik féle szélmalom: A XIX. század közepén Hunyadi Antal molnár építette.
1901-ben vette meg Sáfrik József és egy szinttel megemelte. Az 1979-ben fölújított
jeles ipari műemlék ma is működőképes.
Sóstó: A várost a Kiskőrösi úton elhagyva, az 53. Sz. úttól jobbra találjuk.
Kollmann István alapította.
KÖZLEKEDÉS:
Áthalad rajta az 53. sz. főút, Soltvadkert és Tompa között fekvő település.