Komlóska Tokaj-Hegyalja, a történelmi borvidék és a Zempléni Tájvédelmi Körzet határán fekszik.
Komlóska Tokaj-Hegyalja, a történelmi borvidék és a Zempléni Tájvédelmi Körzet határán
fekszik. A falu déli részén még apró szőlőskerteket találunk, míg a tágabb környezetét
meghatározó hegyek erdőséggel borítottak. A környezet kettőségére utal, hogy a Hegyalját
idéző hangulatos pincesorokat, a bennük érlelt borokat éppúgy ideillőnek érezzük,
mint a Komlóskai medence zárt tölgyeseit és hegyi rétjeit. A falu határában álló erősség
egykor Solymos váraként szerepelt. A várat a Tolcsva nemzetség építtette 1312 után,
itteni uradalmuk központja lehetett. Az 1398-ban már elhagyott és lerombolt várként
leírt erődítmény korai nemesi kőváraink egyike. Pusztavár elnevezése erősen lepusztult
állapotára utal. A vár a hosszan elnyúló hegytetőt teljes hosszában magába foglalja.
Két részből áll, melyet közös várfal zár körbe. Mindkét várrész középen egy-egy kör
alakú épület, torony alapfalai látszanak. A romterületről csodálatos a kilátás a falura,
a környező hegyekre, a Hegyaljára. A vár ugyan elpusztult, a falu azonban tovább élt.
A XVII. Századtól a regéci uradalom részeként a Rákóczi-család tulajdona volt. A XVI-XVIII.
Század jelentős változásokat hozott a település történetében. Ebben az időben jelentek
meg és találtak új hazát Komlóskán a ruszinok. A többször elnéptelenedett és újratelepült
falu mai lakóinak ősei a XVIII. Század első felében érkeztek Sáros vármegye északi
részéről.
LÁTNIVALÓK:
Görögkatolikus templom: 1820-ban épült a falu fölé emelkedő dombra. A templom,
csarnoktemplom dongaboltozattal fedve. Gazdag díszítettsége magára vonja a nézelődő
figyelmét. A stukkódíszítés szinte egyedülálló a magyarországi templomok között. Az
eredeti falfestés az építést követő évtizedekben készült. Az oltárkép a templom védőszentjének
ünnepét ábrázolja, Jézus mennybemenetelét.
Ruszin Tájház: Az épület a XIX. század második felében készült. Szoba, pitvar
és ól. Falazata gerendavázra épített sárral tapasztott paticsfal, zsúpszalmával fedve.
Berendezése az 1900-as évek első évtizedét mutatja be. Magyarországon csak itt maradt
meg eredeti formájában a kabolás kemence a mellé épített masinával. A lakóház pitvarát
fallal kettéosztották, a szabadkémény alatti részt kamraként használták.
KÖZLEKEDÉS:
Megközelíthető a 37. sz. főútról valamint autóbusszal a környező községekből.