Körösladány

Község Mezőberény és Szeghalom között, a Sebes - Kőrös jobb partján.

Község Mezőberény és Szeghalom között, a Sebes - Kőrös jobb partján. Nevét először az 1067-ben keletkezett százdi apátság alapítólevele említi. A tatárjárás teljesen elpusztította, melynek gazdája 500 éven át a Badányi család volt. A kuruc időkben a császári praktika kiforgatta vagyonából a rebillis érzelmű Nadányi családot. Az új birtokos az akkor szinte az egész megyét megszerző Harruckern család lett, majd beházasodás révén a Wenckheimek lettek a tulajdonosok. Arany János „Hamis a tanú” című költeményében örökítette meg a Kőrösladány és Kőröstarcsa közötti 1728. évi határpörnek a helyi szájhagyományban élő különös históriáját, az idős tanúnak, Márkus Jánosnak perdöntő, furfangos vallomását. A község neve szülötte Tüköry Lajos, a szabadságharcban Bem hadnagya, majd az olasz szabadságharcban Garibaldi vezérkarának őrnagya.

LÁTNIVALÓK:

Református templom: Középkori maradványokra épült 1776-ban, késő barokk stílusban. 1794-ben megnagyobbították. Valószínűleg tornya is ekkor épült. Belső berendezése a népi ízléstől módosult copf stílusban.

Általános iskola és gimnázium: Egykori neve Merán-kastély. Korábbi épületrészek felhasználásával a Wenckheim család építtette Czigler Antal tervei szerint, klasszicista stílusban, 1805-ban. 1950 körül érzéketlenül átalakították. Falán emléktábla emlékezik meg Tüköryről és az itt megszálló Bartók Béláról. Körülötte hajdani uradalmi épületek találhatók.

Római katolikus templom: Szintén Czigler Antal építtette 1821-ben, 1911-ben bővítették.

Wenckheim-kápolna: Ybl Miklós építette 1830 körül, klasszicista stílusban. A római Pantheon kicsinyített mása.

Asztalos Miklós Művelődési Ház:Épületét az Egykori Csáky-kúriából alakították ki, amely egész évben számos kulturális rendezvény, foglalkozás színhelye és mozi is működik benne.

KÖZLEKEDÉS:

Szeghalom közvetlen szomszédságában terül el, megközelíthető a 47. Sz. főútról valamint autóbusszal a környező községekből.