Létavértes

Az 1970. július 1-ig önálló Nagyléta és Vértes községek egyesítésével létrejött kisváros Hajdú-Bihar megye keleti peremén, a román államhatár mellett, Debrecentől 24 km-re található. Kedvező földrajzi fekvésének, szervező funkcióinak köszönhetően 1991 óta a tíz településből álló Erdőspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulása meghatározó kistérségi központja. Lakosságának száma 7282 fő.

A Dél-Nyírség és az Érmelléki Löszös Hát találkozásának termékeny talaja a kezdetektől biztos megélhetést nyújtott az itt élőknek.
Első írásos említése csak a XIII. századból (1291) ismert, de a leletek tanúsága szerint ez a környék már a csiszolt kőkorszakban lakott hely volt.
A település nevével az 1332-1335.évi pápai tizedjegyzékben is találkozunk. 1552-ben 88 telekkel Báthori András birtoka. A török hódoltság korában, 1571-ben, a szolnoki szandzsákhoz tartozó debreceni naiehez és az erdélyi fejedelemséghez is adózott. 1614-ben Sólyomkő váruradalom tartozéka

Az elmúlt századok során több alkalommal csaknem teljesen elpusztult, de a szenvedések ellenére lakóinak mindig volt elég erejük az újrakezdéshez.
Nagyléta 1712-1871 között -Nagyvárad civitással- \"Bihar-ország\" 17 mezővárosa közé tartozott. Hajdú kiváltságára vonatkozó irata -amit Báthori Gábortól kaphatott- nem ismert. Később leírt címereiben azonban szerepel az 1609-es évszám.
Itt élt az Irinyi család. Irinyi János a zajtalanul gyulladó gyufa feltalálója, testvére Irinyi József az 1848-49-es Márciusi Ifjak jeles alakja. Édesapjuk idősebb Irinyi János, korának neves gazdatisztje.

A trianoni szerződéssel a lakosság elveszítette termőföldjének 40%-át, megszakadt korábbi nagyváradi orientáltsága. 1920-1955 között volt járási székhely.

Itt látható az országban egyetlen, élővíz fölé épített vízi vágóhíd, benne a hentes-mészáros mesterség egykori szerszámai.
A szőlőskertek öreg pajtái a népi építészet látványos emlékei. A Kossuth zártkertben 1996-ban kialakított Tájház épületben a szőlősművelés és borászat hagyományos eszközei láthatók.
Figyelemre méltó a nagylétai görög katolikus templom ikonosztáza, a város központjában az I. - II. Világháború áldozatainak emlékműve, Kossuth Lajos egészalakos szobra és a Szent István díszkút.

A következetes fejlesztés eredményeként a város jól kiépült infrastruktúrával rendelkezik. Számos intézménye térségi feladatokat lát el.

Városi címét 1996. július 1-től kapta vissza.
A fejlesztési tervek között szerepel: a Létavértes - Székelyhíd közötti határátkelő megnyitása, a középfokú oktatás újraindítása, a túrizmus fejlesztése, az életminőség javítását szolgáló városfejlesztés és városszépítő munka folytatása

Forrás: www.letavertes.hu