Mátészalka

A középkorban az Erdélybe vezető út mentén két faluból, Mátéból és Zalkából nőtt össze.

A középkorban az Erdélybe vezető út mentén két faluból, Mátéból és Zalkából nőtt össze. 1367-től a Csaholyiak birtoka, mezővárosi igazgatással. Középkori központja a református templom körül volt, ez a vasút megépülte után áthelyeződött a vasútállomás irányába. 1920-1950 között Szatmár-Bereg-Ugocsa vármegye székhelye volt, 1969 óta város.

LÁTNIVALÓK:

Református templom: Gótikus a XVIII.-XIX. században átépítették, homlokzat előtti fél-nyolcszög alaprajzú homlokzati toronnyal. Ennek közepén gótikus, átalakított bejárat nyílik. A torony első emeletén 3 résablak, keleten a torony hátoldalán egy csúcsíves fülkébe foglalt ablak van. Az egyenes záródású szentélyfalon epitáfium, kettős címer díszíti, a felső a Melith család régi címere, az alsót megrongálták.

Szatmári múzeum: Az 1975-ben, a volt főispáni lak szecessziós épületében helyet kapott gyűjtemény nagy értéke a néprajzi nagytárgyak és a paraszti szállítóeszközök bemutatására kialakított U alakú, szabadtéri kiállítás.

KÖZLEKEDÉS:

Áthalad rajta a 49. sz. főút. Megközelíthető vasúttal Miskolc, majd onnan autóbusszal.