A település 1279-ben került a Báthori család s a középkorban birtokközpontja volt.
A település 1279-ben került a Báthori család s a középkorban birtokközpontja volt.
1332-ben I. Károly király árumegállító joggal és országos vásártartási privilégiummal
ruházta fel. 1549-ben I. Ferdinánd és Izabella biztosai itt kötöttek egyezményt Erdély
visszacsatolásáról. Kiváltságait a Báthoriakn 1613-ban történt kihalása után az erdélyi
fejedelmek is megerősítették.
LÁTNIVALÓK:
Római katolikus templom: Gótikus stílusú, barokk átalakítással. Az 1480-as
években épült a Báthori család temetkezési helyéül, minorita szerzetesek kolostortemplomának.
1587-ben Petrasko román vajda támadása következtében leégett, az üres épület 1717-ben
került ismét a ferencesek kezébe. A Kelemen Didák provinciális által irányított helyreállítás
1725-ben fejeződött be. 1834-ben földrengés, 1889-ben tűzvész pusztította. 1950 óta
plébániatemplom. Téglából épült, déli oldalán magas támpillérekkel, csúcsíves ablakokkal.
A sokszögű szentélyzáródáshoz északon vaskos, négyszögletes torony csatlakozik. A
nyugati homlokzat előtt boltozott, ovális barokk előcsarnok, a főbejárat kapuja belül
csúcsíves, kívül meredek szamárhátívű, gazdagon tagolt, a feltárási maradványok alapján
1978-ban állították helyre. A tagolt diadalív csúcsíves, a gótikus belső egyetlen
megmaradt része. A diadalív északi sarkában áll a Szent Anna oltár, két oldalán Szent
András és Sebestyén vértanú szobrai. A felső szinten a festmény Szent Klárát ábrázolja,
Szent Krisztina és Cortonai Margit szobraival, az oromzaton Imre herceg szobra látható.
A szentély északi falánál a barokk pócsi oltárt Radics Menyhért bátori minorita édesapja
készítette. A kőkeretes sekrestye ajtó két oldalán barokk díszű kőtáblában az oltárkiváltságok
pápai engedély szövegei olvashatók.
Báthori István múzeum: A késő középkori kolostor helyén 1733-1758 között épült
U alakú, emeletes barokk épület, a templom északi oldalához csatlakoztatva. A Báthori
István Múzeum 1961 óta működik ebben az épületben, földszintjén Nyírbátor középkori
múltját bemutató kiállítás, benne a reneszánsz, szerzetesi hátas padsor 1511-ből.
Az emeleti kiállítás a város XVI.-XIX. századi történeteket, emlékeit mutatja be.
Református templom: Késő gótikus teremtemplom, a korábbi helyén 1484 körül
megkezdett, s a szentélylábazatba bevésett 1494-es évszám szerint még akkor építés
alatt álló plébániatemplom volt, a XVI. század közepe óta a reformátusoké. A nyugati
oldalon a négyszintes, négyszögű lépcsős torony csak a hajó főpárkányáig ér, eredetileg
is a padlás megközelítését szolgálta. Mellette gazdagon faragott csúcsíves ajtó, felette
három osztósudaras ablak, közöttük lófejes pajzsú Báthori-címer. A déli oldalon egyszerű
barokk előcsarnok, a templomba vezető kettős reneszánsz kapuval, szemöldökén antikvabetűs
latin nyelvű építési felirattal. A templomépület északi falához sokszög záródású,
nyolcszögletes hajójú, nyugati tornyos, XIII.-XIV. századi épület romjai csatlakoznak,
amelyet az 1433-ban Krisztus testéről elnevezett kápolnával azonosítanak. A nagytemplom
építésekor még használták, erről az idevezető, befalazott gótikus ajtó tanúskodik.
A terembelső egészét hatalmas hálóboltozat zárja le, a faloszlopokon szoborfülkével.
Az északi falon sekrestyeajtó, fölötte a hajdani oratórium nyílása, kőkorláttal. A
szentélyzáródás előtti utolsó déli ablak alatt háromosztású, reneszánsz papi ülőfülke
található. A festett fa szószék 1767-ben készült, száz év múlva Klein Gusztáv festette
át.
Református harangtorony: Faragott tölgyfagerendákból 1640 körül épült, 3x3
belső, 16 méternél magasabb toronyoszlop tartja a közel 30 m magas harangtorony zömök
törzsét. A galériát szépen faragott oszlopok és fűrészelt deszka mellvéd keretezi,
a sisak négy sarkán fiatornyok, 1778-as, 1841-es, 1889-es, 1928-as évszámmal ellátott
zászlók láthatók. Harangját felirata szerint 1640-ben Eperjesen, Wierd György műhelyében
öntötték, Bethlen István és Péter megbízásából.
KÖZLEKEDÉS:
Áthalad rajta a 471. sz. főút, valamint megközelíthető Nyíregyháza, Debrecen és Mátészalka
felöl.