Vendéglátóhely.hu

Oroszlány

Oroszlány címere

Nevét és címerállatát a legenda szerint az egykori várát őrző két kőoroszlánról kapta.

Oroszlány - amely nevét és címerállatát a legenda szerint az egykori várát őrző két kőoroszlánról kapta - 1938-ban még 1500 lakosú község: az itt fölkutatott jó minőségű szénmezők azonban új dimenziókba emelik. A bányászat és az energetikai ipar mára 21.000 lakosú várost, egy kisrégió természetes központját teremtette meg. A településnek több mint fele erdő, természetvédelmi terület. Az Oroszlányhoz közeli vértesszentkereszti apátság és a várgesztesi vár romjai csodálatos kirándulások célpontjai lehetnek az idelátogatók számára. Az országos Kék túra útvonalán gyakorta barangolók sokat tudnának mesélni arról, hogy milyen élményeket jelent számukra, ha újra meg újra felkeresik a Vértes várromjait: Csókakőt, a Csáki várat, Vitányvárat, Szentgyörgyvárat, Gerencsérvárat. A környék horgásztavai közül külön is meg kell említeni a hőerőmű hűtőtavát, amelynek horgászállásait télen is látogathatják e sport kedvelői. A Vértes vadállománya messze földön híres és elismert, s akit egyszer megérint e táj különös varázsa, az bizonyára gyakran lesz a környék vendége.

LÁTNIVALÓK:

A majki kamalduli remeteség: Franz Anton Pilgram, a nagy osztrák építész terve és irányítása alapján épült a kamalduli szerzetesek számára. A XVIII. század végétől az Eszterházyak kastélyként használták. Parkjával, halastavával, építészeti szépségeivel még a meg nem talált funkció hiányában is sok csodálót szerzett. A műemlék az északi Vértes összefüggő zöld tömegében - természetvédelmi területen - természeti környezet és építészet harmóniájának iskolapéldája. A bencésekből kivált, Romuáld által 1012-ben alapított kamalduli rend tagjai némabarátokként, szigorú regulák szerint éltek; épp ilyen szigorú a kolostor együttes építészeti alaprajza, a maga kiegyensúlyozott négyszögszimmetriájával. A kamalduli fehércsuhás barátok remetelakjai intim udvart zárnak körül, amelynek közepén áll a templom. S hogy a hamisítatlan barokk hangulat még teljesebb legyen, a torony harangjátéka Eszterházy Pál 1711-ből származó Harmonia Caelestis című zenei gyűjteményének darabjait játssza negyedóránként. S bár a történelmi viszályok nem kímélték, az egyedülálló épületegyüttes ma látogatható állapotban fogadja a vendégek tízezreit,kies környezetben tavakkal, erdőkkel, tisztásokkal.

Vértesszentkereszti apátság: Román kori építészetünk kiemelkedő értékű műemléke a bencés, majd később dominikánus apátság. A Vértes-hegység egy távoli magaslatára épült az apátság - melynek első említése 1146-ból származik - romantikus környezetben fekszik. A régészeti kutatások során az árokkal körülvett területen kerültek elő a monostor legkorábbi épületei, nevezetesen egy kőből épített templom két oldalkápolnával, valamint az ideépült kolostor maradványa. A templom építése a XII. század végén kezdődött, majd évszázadokon keresztül fokozatosan bővült és változott.

Szlovák Tájház: A régmúlt emlékei mellett a XIX. és a XX. század történelméből is maradtak ránk érdekes dolgok. A szlovák tájház hűen bemutatja az itt élő emberek őseinek mindennapjait, életszokásait, de a különböző ünnepkörök szokásait is felelevenítik a régi fotók, ruhák, használati tárgyak. A szlovák kisebbség igyekszik megőrizni hagyományait: a húsvéti, a szüreti és az adventi népszokásokat minden évben látványos programokkal elevenítik fel a fiatalok.

Bányászati Múzeum: Oroszlány a szénnek köszönheti fejlődését és várossá válását. Az itteni bányászkodás már csak rövid ideig végezhető gazdaságosan, ezért különös jelentőségű, hogy néhány lelkes szakembernek köszönhetően Bányászati Múzeumban, élethű közegben ismerkedhetnek meg a bányászat múltjával. A múzeum ritka szép és gazdag ásványgyűjteménye sem mindennapi látványosság a kövek szerelmeseinek.

KÖZLEKEDÉS:

Megközelíthető a 81. sz. főútról valamint az 1. sz. főútról ill. autóbusszal a környező községekből.

Képek