Öttevény

Öttevény a történeti-földrajzi Tóköz területén, a Mosoni-Duna jobb partján és a Rábca folyó kiöntése között helyezkedik el, Győrtől 14 km-re nyugatra. Nevét a történeti irodalom és a hagyomány szerint valószínűleg a Mosoni-Duna és a  Rábca folyó szigetei és a kiöntések által idehozott hordaléktól, öntevénytől nyerte. Sokáig Öreg-Öttevénynek is hívták.
 
A római uralom idején őrállomás volt, melynek nyomai évszázadokon keresztül fellelhetők voltak. Ebben az időben Quadrata néven szerepelt. Legrégebbi okleveles említése 1321-ből származik, amikor „Villa Wetewjn” néven szerepel. Ekkor népes helyként említik. 1379-ben már a Tóköz és a Szigetköz legnagyobb birtokos családjának, a Héderváryaknak a birtoka. 1421-ben Zsigmond király egyik oklevele „Eyteven” néven említi, mint a Héderváryak birtokát. 1481-ben a falu a Szentgyörgyi grófoké. 1619-ben Zavay Tamás járási szolgabíró jelenti, hogy a tűzvész elpusztította a községet, s emiatt le kellett szállítani a lakosság adóját. 1623-ban egy birtok-foglalás kapcsán a bakonybéli apátság is birtokosaként szerepel.
 
Ebben az időben a török mellett sokat szenvedett az abdai várdában székelő német őrségtől is. 1658-ban a Héderváryak itt vámot is szedtek. 1683-ban a Bécs ostromára induló török sereg a helység lakosait menekülésre kényszerítette, illetve lemészárolta. A török kiűzése után Széchenyi György érsek Öttevényt a rárói uradalommal együtt családja számára  megszerezte, s a falut újratelepítette. 1688-ban az abdai császári őrség dúlta fel oly mértékben, hogy a lakosság kénytelen volt megszökni, s a falu éveken keresztül üresen maradt. 1699-ben vámos helyként tűnik fel, és ekkor szabályozták vámdíjait. 1701-ben németeket telepítettek a községbe, mely jó száz évig német és magyar nemzetiségű volt. A Rákóczi-szabadságharc idején a császári csapatok sanyargatták. Mint a fő hadiút mentén levő község, az 1848/49-es szabadságharc ideje alatt is sokat szenvedett. A XVIII. század elején az országos fontosságú postaút mentén fekvő községben már postamester tevékenykedett. A XIX. század elején a gr. Viczay és a gr. Sándor családok voltak földesurai.
 
Az utóbbi család helyére került 1852-ben báró Sina, akinek birtokát 1886-ban gr. Wenckheim Frigyes szerezte meg. A Viczay-Héderváry család megmaradt birtokrésze 1862-től özv. Földváry Miklósné tulajdona lett, aki itt szép, emeletes kastélyt emelt birtokán A község évszázadokon keresztül vízen és szárazföldön egyaránt vámmal rendelkezett. Az árvíz többször pusztította a falut. Ezek közül az egyik nagyon súlyos volt, az 1899-es árvíz. A faluhoz tartoztak Miklós- és Sándorháza-majorok. Ez utóbbit 1772-ben a Viczay-örökösök birtokmegosztása alkalmával hasították ki a határból.
 
A település római katolikus temploma 1786-ban épült. Az öttevényi iskola első említése 1792-ből ismert. A XVIII. század végétől kezdve a lakosság lélek száma folyamatosan növekedett. 1865-ben 1215 római katolikus, 116 evangélikus és 38 zsidó élt a községben. A fejlődés az 1867-es kiegyezés után vett nagyobb lendületet. A XIX. század végére körjegyzőségi székhely lett. Rendelkezett posta- és távíróhivatallal, vasútállomással. A társasági, közösségi élet is jelentős volt a településen. Önkéntes tűzoltóegylet, ipartársulat, olvasókör, dalosegylet,  polgári kör, polgári lövészegylet fogta össze a falu lakosságát. A két világháború itt is, mint mindenütt, érzékenyen érintette a lakosságot. Az I. világháborúban 42, a II. világháborúban 38 katona és 13 polgári személy vesztette életét. A községben 1929-ben épült evangélikus templom.
 
A második világháború után az ébredezés és újjáéledés korszaka következett. 1948 tavaszán településünkön 400 hold földet osztottak szét a parasztság és cselédség között. A falut 1939-ben kezdték villamosítani és 1949 - re a falu harmada volt ellátva villamos energiával. . Az ötvenes évek végére már minden lakóház villamosított. 1967-ben megépült az új iskola, 1985-ben a Faluház épülete

1992-ben felavatták a II. világháborús hősi emlékművet. 1993-ban új tornacsarnok épült az iskola udvarán, még ebben az évben megnyitotta kapuját a megújult Földváry - Kastély, mely étteremként és szállodaként üzemel.

Forrás: www.otteveny.hu