Pápa

Pápa az egykor bővizű Tapolca-patak völgyében, a Bakony és a Kisalföld találkozásánál, a Pápai-síkság központjában fekvő város.

Pápa az egykor bővizű Tapolca-patak völgyében, a Bakony és a Kisalföld találkozásánál, a Pápai-síkság központjában fekvő város. Közlekedési csomópont, a legkülönbözőbb irányokból jövő utak és vasútvonalak találkoznak itt. Jelentős ipara mellett iskolaváros is, jelentős kulturális és fejlődő idegenforgalmi központ.

LÁTNIVALÓK:

A Kékfestő Múzeum: 1869-ben emelt épületében működött egykor a Kluge-féle kékfestő üzem, Közép-Európa egyik legrégibb ilyen műhelye. A Kluge-céget Sárváron alapította a Szászországból Magyarországra bevándorolt Carl Friedrich Kluge, aki 1786-ban már Pápán működött, s a ma is álló üzem helyén lévő műhelyben készítette kékfestőáruit. Az üzem termelése 1956-ban szűnt meg. Teljes berendezése megmaradt és működőképes, ma múzeumként tekinthető meg.

Bencés templom: 1737-1742 között épült egy 100 évvel korábban emelt pálos templom helyén, 1805-ben lett a bencéseké. Urnadíszes oromzatból emelkedik ki homlokzati tornya, bejárata felett Acsády Ádám veszprémi püspök az építtető címere látható. Ellipszis alaprajzú, egyhajós belső terét kupola fedi, szentélye négyzetes. Különlegesen szép a templom barokk és rokokó stílusú berendezése, szobrokkal díszített főoltár és a mellékoltárok, a szószék, a szentély stallumai és a hajóban álló padok. A mennyezetfreskókat Herz Dávid festette 1868-ban.

Nagytemplom: Azon a helyen épült, ahol a középkori plébánia templom állt. 1774-1786 között emelték Eszterházy Károly megbízásából, tervezője és a munkálatok vezetője Fellner Jakab, illetve halála után Grossmann József volt. A klasszicista késő barokk, copf stílusú templom főhomlokzata kéttornyos, a tornyok felső emeletei áttörtek. Korinthoszi fél pillérek tartják a főpárkányt és a háromszögű oromzatot. Benne az Esterházy-címer látható, amely mögött alacsony attikafal, rajta angyalok között Szent István vértanú szobra áll. A belső tér egyhajós, csehsüveg boltozatok fedik, amelyeken Szent István vértanú életéből vett jeleneteket festett meg A. Maulbertsch 1782-1783-ban. A főoltárkép is Szent István vértanút ábrázolja, kétoldalt Szent István és Szent László királyok fehér márvány szobrai állnak. A Szűz Mária-kápolnában, a sekrestyében és az oratóriumban szintén Maulbertsch-freskók láthatók.

Esterházy-kastély: Az 1752-ben már romos vár helyén és maradványainak felhasználásával épült, Esterházy Károly egri püspök megrendelésére 1783-1784 között. Mestere Grossmann József volt. A késő barokk épület pincéje és földszinti falai a középkori és XVI. századi várból származnak. A kastély U alaprajzú, egyemeletes, oromzatos közép rizalittal és toronyszerű manzárdtetős sarok rizalitokkal. A főbejárat mögötti előcsarnokból hatalmas lépcsőház nyílik, stukkós mennyezettel, kőbábos korláttal. A lépcsőház tágas emeleti csarnokba vezet. A kastély keleti szárnyának végében volt a kápolna, amelynek értékes freskói ma is láthatók. Az eredeti berendezésből a szép barokk kályhák és kandallók maradtak meg.

A lábasház: A város egyik legjellegzetesebb épülete. Ennek a háznak az elődjében működött 1531-1752 között a református kollégium. A ma látható egyemeletes ház a XVIII. század második felében épült, barokk stílusban. A tér felöli homlokzatát a XIX. században neogótikussá alakították.

A Zichy-ház: 1760 körül épült, késő barokk stílusban. Az egyemeletes, manzárdtetős épületet a kőkonzolokon nyugvó, háromszög oromzattal záruló zárterkélyek jellemzik. Kosáríves kapu vezet a festői udvarba.

A Korvin-ház: A XV. század végén épülhetett, késő gótikus-reneszánsz stílusban. Az egyemeletes házat manzárdtető fedi. Mai homlokzatát a XVIII. században alakították ki, az ablakok alatt és fölött rokokó dísz látható. Széles, kőkeretes gótikus kapuja zárókövén a Ráskai-címer van, az ebben lévő, csőrében köves gyűrűt tartó madarat téveszthették össze Mátyás király címerállatával, a gyűrűs hollóval, innen a ház elnevezése.

A ferences templom: A XVIII. század első felében készült el, többször tűzkár után Esterházy Károly püspök építette újjá és bővíttette 1764-ben. 1822-ben ismét átalakították. Az egyszerű külsejű templom oromzatos homlokzatát Szűz Mária, Szent Ferenc és Szent Katalin szobra díszíti. Tornya a szentély északi oldala mellett emelkedik. Az egyhajós templom belső terét fiókos dongaboltozat fedi, rajta Závory Zoltán festőművész freskói láthatók. Szép a rokokó szószék. A sekrestyében barokk szekrény, valamint a városról 1683-ban készült festmény található. A templomhoz kapcsolódik a volt ferences rendház, amely 1678-1680 között épült.

A kálvária: Eredete valószínűleg a XVII. Század végére nyúlik vissza. Mai formáját az 1740-ben kezdődő kiépítéssel nyerte, ezt a munkát a pálosok kezdtek el Esterházy Ferenc adományából. 1746-ban készültek el a stációk a szobrokkal és a remetelak, 1767-ben pedig maga a kálvária építmény. Az utóbbi melletti temetőkápolna a XVIII. század végén épült. A kálváriához vezető út mellett öt stációkápolna áll, bennük színezett faszobrokkal.

A vízimalmok: Ma már nem működnek, már csak néhány régi malomépület látható, például a Tizes-malom a Győri úton, a Bocsor-malom a Gyimóti úton pedig egykor 22 malmot hajtott a Tapolca vize. Gabonamalmokat, posztómalmokat, papírmalmokat, darálókat, sőt a kékfestő üzemek működéséhez szükséges malmokat is.

KÖZLEKEDÉS:

Áthalad rajta a Budapest-Győr-Szombathely-Szentgotthárd vasúti fővonal és innen indul ki a Pápa-Tatabánya valamint a Pápa-Csorna szárnyvonal. Főútvonala a 83. sz. főút. Autóbuszjáratok a környező községekkel, közvetlen kapcsolatok Tatabányával, Veszprémmel, Zirccel, Balatonfüreddel, Keszthellyel, Tapolcával, Budapesttel.