Simontornya

A Hegyhát legészakibb községe, nevét 1277-ben Simon alországbíróról kapta, aki Salamon comes Fejér megyei főispán fiaként vitézül harcolt a bolgárok ellen, s jutalmul itt kapott birtokot.

A Hegyhát legészakibb községe, nevét 1277-ben Simon alországbíróról kapta, aki Salamon comes Fejér megyei főispán fiaként vitézül harcolt a bolgárok ellen, s jutalmul itt kapott birtokot. Simontornya további fontosságát a vára mellett annak köszönhette, hogy 1727-1784 között Tolna vármegye székhelye volt.

LÁTNIVALÓK:

Vár: L alakú építmény, déli részén manzárdtetős lakótorony látható reneszánsz ablakkerettel. 1370-es években keletkezett, kerítőfallal körülvett ún. főúri szállás volt. Műemléki jelentőségét feltárt és helyreállított palotaszárnyának köszönheti, amelyet a hazai reneszánsz fénykorában építettek. Korának egyetlen olyan reneszánsz emléke, amely ezt a történelmi építészeti stílust virágzása teljében mutatja. A vár alapját Simon országbíró építette a XIII. század második felében. Különösen szép az épület az udvar felöl, mindenekelőtt a reneszánsz palotaszárny a lodzsával. A község közepén fekvő több emelet magas tornyát az 1950-es évek második felében állították helyre. Később a renoválás tovább folytatódott s 1974-ben az egész vár rekonstrukcióját befejezték. A lakótorony déli ablakán egy felirat látható 1508-as évszámmal. A csatlakozó épületrészen hajdan felvonóhidas kapu és szerényebb reneszánsz ablakkeretek voltak láthatók. A várban könyvtárat, olvasótermet, kiállítási helyiségeket alakítottak ki, a pincelabirintust pedig borozónak rendezték be. A múzeum földszinti termeiben és a déli szárny emeletén a vár történetét mutatják be, itt van az Illyés Gyula emlékszoba is, a költő számos használati tárgyával, köztük íróasztalával.

Római katolikus templom: Mária Terézia korabeli, könnyű barokk templom, amely 1734-1760 között épült. Homlokzatán órapárkányos torony emelkedik, volutás-lizénás gazdag díszítésű. A háromboltszakaszos hajó Tolna megye legszebb freskóit őrzi. amelyek 1775 előtt készültek. Barokk oltárok, rokokó székek tartoznak még a templom gazdag berendezéséhez. A kincsek között egy 1454-ből származó, gótikus, aranyozott kelyhet is számon tartanak. Állítólag a törökök elől a földbe rejtették, majd egy jobbágy talált rá kapálás közben. A templom két harangja 1758-ból származik.

Volt ferences rendház: A templomhoz csatlakozó, egyemeletes, nyolctengelyes barokk épület a XVIII. század remekműve.

Szentháromság-szobor: A copf stílusú műemlék 1790 körül keletkezett. Talapzatán négy álló szent alakja látható. A Szentháromság csigás oszlop tetején helyezkedik el.

KÖZLEKEDÉS:

Áthalad a településen a 63. sz. és a 61. sz. főút, Székesfehérvár és Szekszárd között terül el.