Neve már Anonymus krónikájában is felbukkan.
Neve már Anonymus krónikájában is felbukkan. A török a Körösön vert híd védelmére
palánkvárat emelt. A hódoltság után a pusztaságot birtokosa, Harruckern János György
1722-ben főként szlovákokkal telepítette be. A város gazdasági és szellemi életében
1767-től egyaránt jelentős volt Tessedik Sámuel működése. 1834-ben Mezőberényből Szarvasra
költözött a megye első középiskolája. Országos hírű tanárok tanítottak benne. Itt
kezdte működését 1847-ben a megye első nyomdája is.
LÁTNIVALÓK:
Szárazmalom: Épült 1836-ban. Az ország egyetlen működőképes, eredeti helyén
fönnmaradt szárazmalma.
Római katolikus templom: Késő barokk stílusban épült 1812-ben. Oltárképe talán
Murillónak vagy valamelyik tanítványának alkotása.
Szlovák tájház: A helyi háziipari szövetkezet régi parasztházban rendezte be
néprajzi, népművészeti gyűjteményét.
Tessedik-emlékfa: Az elpusztult, borostyánnal benőtt akácfát Tessedik ültette
1790 körül.
Tessedik Sámuel múzeum: Épületét a névadó 1791-ben gazdasági iskolájának építtette.
1834-ban a Mezőberényből átköltöző gimnázium kapta meg. Falán emléktáblák hirdetik
a kiváló tanárok és tanítványok nevét. Az 1951-ben alapított múzeum 1976-ban költözött
ide, 1979-ben nyílt meg. Hét teremben mutatja be Szarvas és környékének régészeti,
népművészeti, gazdaságtörténeti emlékanyagát.
Evangélikus Ótemplom: Tessedik építtette Kimnach Lajos pozsonyi építész tervei
szerint 1786-1788 között, barokk stílusban. Klasszicista berendezése 1800 körül készült.
Oltárképe Andreas Zellinger műve, orgonája 1804-ben készült.
Ruzicskay-képtár: A Holt-Körös hídján túl találjuk a 13 hektáros ligetet, régi
nevén füzest, népkertet. Mai nevét Erzsébet királyné tragikus halála után kapta. Telepítése
a Körös holtággá válása után kezdődött. Számos évszázados fája, sok kellemes sétaútja
mellett az év egy részét Párizsban, másik részét szülővárosában töltő festőművész
alkotóháza kínál hasznos szórakozást. A városnak adományozta festményeiből, grafikáiból,
1981-ben nyílt itt képtár.
Arborétum: Bolza József az 1830-as években, nyugalomba vonulása után a schrönbrunni
kastélykert mintájára kezdte 5 hektáron telepíteni. Fia, Bolza Péter és főképpen unokája,
Bolza Pál folytatta a kert gyarapítását különleges fákkal. 1943-ban védetté nyilvánították,
1946-ban Bolza Pál az államra hagyta. Több mint 1600 fafaj és változat található benne
a világ minden tájáról. Így a japánok szent fája, a páfrányfenyő, a kaliforniai mamutfenyő.
Apostoloknak nevezik a tizenkét malonyai oszlopos tuját. Gyönyörködtető látvány a
perzsai varázsfa, a mocsárciprus vagy a japánjuhar sárguló, barnuló lombkoronája.
KÖZLEKEDÉS:
Áthalad rajta a 44. sz. főút, Kondoros és Öcsöd között terül el.