Szécsény
Az Ipoly völgyében fekszik a város.
Az Ipoly völgyében fekszik a város. Az ősidők óta lakott vidék első okleveles említése
1210-ből származik. Szécsényi Tamás 1332-ben idetelepítette a ferences szerzeteseket,
1334-ben pedig a fejlődő mezővárosnak városias kiváltságokat szerez. A XV. században
már a Losonczi család a város földbirtokosa. 1552-ben Szécsény harc nélkül a törökök
kezére került, szandzsákszékhely lett. 1683-ban szabadult fel, majd 1705. Szeptember
12. És október 3 között itt zajlott le a nevezetes országgyűlés, amely Rákóczi Ferencet
vezérlő fejedelemmé választotta. A fejlődésben elmaradt település 1886-ban elvesztette
mezővárosi címet. A felszabadulás után jelentősebb helyi ipar létesült, így a fejlődés
eredményeként 1986 óta Szécsény városi rangot kapott.
LÁTNIVALÓK:
Kubinyi Ferenc múzeum: Az egykori Forgács kastély barokk épülete 1737-1753
között épült. Fénykora a XIX. század első felében volt, ekkor a kastély alatti mezőn
hatalmas díszparkot, kertet létesítettek. Később a Pulszky család vásárolta meg, Pulszky
Ágoston a nagy hírű jogtudós egészen 1901-ig itt lakott. A második világháború alatt
tönkrement és csak 1975-ben sikerült felújítva múzeumi célokra átadni. Egyemeletes,
H alakú, középrizalitos, magas manzárdtetős, középen kupolás, barokk stílusú épület.
A kocsifelhajtóul szolgáló középrizalitos félköríves ablakai a klasszicista átépítést
jelzik. Szép tölgyfa ajtaja és kovácsoltvas díszei vannak. Az épület a középkori várkastély
köveire épült, így azok maradványai néhol láthatók. A kastély előterében pompás barokk
kerítés húzódik szobrokkal, régi japán akácokkal.
Az északnyugati sarokbástya 10 méter átmérőjű, háromnegyedkör alakú építmény.
Ferences templom és kolostor: Gótikus-barokk építmény a XV. század körül építették.
A gótikus templomból a szentély, az egykori káptalanterem és a felette levő oratórium
maradt meg. Az egyhajós épület homlokzata puritán, két barokk szoborfülkével tagolt.
A szentély megnyújtott, gótikus, támpilléres, az egykori gótikus mérművek kevés helyen
láthatók. A torony alsó négy szintje gótikus, de nincsenek csúcsíves ablakai. Hegyes
barokk toronysisak fedi. A kolostorépület egyemeletes, kőkeretes, egyszerű ablakokkal.
Az óratóriumot három gótikus ablak jelzi. A szentélyben gótikus hármas ülőfülke és
egy török imafülke maradványai. A főoltár barokk, fából faragott impozáns alkotás.
A főhajó első két oltára kora barokk, osztrák munka., a diadalív mellett balra a Szent
Ferenc, jobbra a Szent Anna oltár áll. A sekrestye egy középső nyolcszögletű pillérrel
alátámasztott, gótikus bordázattal borított csillagboltozatos tér. A sekrestye berendezése
gazdagon faragott munka. A felette levő oratórium középső pillére dísztelen. A hagyomány
Rákóczi-teremnek nevezi, de a fejedelem nem itt lakott.
Temetőkápolna: Barokk, kör alaprajzú épület, volutás homlokzatú. A szlovák
és a német betelepülők temploma is volt.
Tűztorony: Eklektikus stílusú, az 1820-ban emelt harangtornyot 1893-ban alakították
tűztoronnyá, majd a két világháború között magasították.
Északkeleti sarokbástya: Tíz méter magas, kör alakú, két emelete volt, ágyúkat
helyeztek el benne.
Műemléki ház: Oldalsó falán szép, záróköves, kőkeretes kapu áll. A mezővárosi
fejlődés korszakának jellegzetes emléke a földszintes épület.
KÖZLEKEDÉS:
Az Aszód-Balassagyarmat-Ipolytarnóci vasútvonalon és a 22. sz. főút mentén fekszik.
Távolsági autóbusz-forgalom a környező községekkel, valamint Salgótarjánnal és Balassagyarmattal.
Nemzetközi járata Szlovákiába.
