Szeged

Az Alföld déli részének nagy múltú gazdasági és művelődési központja.

Az Alföld déli részének nagy múltú gazdasági és művelődési központja. Csongrád megye székhelye, egyben járási székhely. Az ide irányuló turizmus fő vonzereje a nyaranta, július-augusztusban megrendezett Szegedi Szabadtéri Játékok, da gazdasági , kulturális intézményei, megnyerő, rendezett városkép, idegenforgalmi létesítményei az év minden szakában számos vendéget vonzanak Szegedre.

LÁTNIVALÓK:

Városközpont:

„Sóhajok hídja”: A velenceinek mintájára épült 1883-ban, hogy a Bérházban megszálló Ferenc József közvetlenül átjárhasson a városházán.

Kass-gyűjtemény: Kass János grafikusművésznek a szülővárosa részére adományozott alkotásait mutatja be.

Képtár: Sebestyén Endre tervei szerint iparcsarnoknak épült 1936-ban.

Kisszínház: Ottovay István tervei alapján 1929-ben ipartestületi székháznak épült. Homlokzatán Bakonyi Viktor Géza és Hartner Alfréd mesterségeket ábrázoló szobrai láthatók. Ma a Szegedi Nemzeti Színház kamaraszínháza van benne.

Jerney-Ház: Az eklektikus stílusú ház Bachó Viktor tervei szerint 1884-ben épült. Első emeletén lakott 1931 őszétől 1932 elejéig Radnóti Miklós.

Kiss Dávid-ház: 1872-ben eklektikus stílusban épült. Először ez választotta ketté a korábbi nagy- vagy főpiacot, 1860-tól Széchenyi teret, és adott alkalmat kisebb felének elnevezésére az utolsó éveiben itt lakó Klauzál Gáborról. A Kiss Dávid-ház lett a mérce, amelyhez a tereket elválasztó két másik ház, a Víz után pedig a Széchenyi tér, sőt az egész belváros „palotái” igazodtak. A Kiss Dávid-házban lakott 1925 tavaszán két hónapig Szabó Dezső. Itt íra „Segítség!” című regényének egy részén és több elbeszélését.

Lengyel-palota: 1883-ban a színházépítő Fellner Ferdinánd és Helmer Herman tervezte és építette Lengyel Lőrinc bútorgyáros számára. Az 1985-ben fölújított ház földszintjén nyílt meg a Kis Virág cukrászda. E ház helyén, a korábbi házban lakott Klauzál Gábor (1804-1866), az első népképviseleti kormány ipar-, kereskedelem- és földművelésügyi minisztere, Szeged országgyűlési képviselője. Rá a Kelemen utcai oldalon elhelyezett márványtábla emlékeztet.

Kossuth-szobor: Róna József alkotása (1902)

Hősök kapuja: Porta Heroum Pogány Móric tervezte, 1936-ban készült el. Kétfelől mészkőből faragott honvédszobrok emlékeztetnek az első világháború áldozataira.

Dóm környéke:

Fogadalmi templom: Építését, az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból még 1880-ban határozta el Szeged törvényhatósága. Schulek Frigyes tervei Foerk Ernő dolgozta át. Csak 1913-ban foghattak építéséhez, s 1914-ben a világháború miatt félbe is kellett hagyni.1923-ban folytatták az építkezést, a tér kiépítésének befejeztével, 1930-an szentelték fel.

Béró-ház: Szeged első kétemeletes háza Vedres István tervei szerint 1810 körül épült. Földszintjének dongaboltozatos termében nyílt meg a stílusosan berendezett Alabárdos étterem.

Juhász Gyula szobra: Segesdi György alkotása.

Tóth Péter-ház: Jiraszek Nándor és Krausz Lipót építménye 1883-ban a Víz utáni újjáépítés jellegzetes eklektikus stílusában, a divatos tornyokkal.

Móra Ferenc szobra: Tápai Antal alkotása (1939) Felállításakor nem akadt, aki leleplezésére vállalkozott volna. Erre csak 1946-ban került sor.

Várkert környéke:

Vármaradvány: A Víz után lebontott várból a kései (1751-ből való) Mária Terézia-kaput meghagyták. Sokáig vendéglő volt, most a múzeum várostörténeti kiállítása van benne.

Bőgőshajó: 1969-ben helyezték el a vármaradvány mellett a nagybőgőhöz hasonlító orráról bőgőshajónak nevezett Keszeg bárkát.

Szegedi Nemzeti Színház: Fellner Ferdinánd és Helmer Herman építette 1883-ban az eklektika ízlésvilágába. 1885-ben leégett, de már 1886-ban újjáépítették. Nyolc évig tartó felújítás után harmadszor1986. október 4-én régi pompájában és korszerű berendezésekkel nyílt meg. Homlokzatát Erkel Ferenc és Katona József szobrai díszítik.

Baghy Gyula Szülőháza: Julio Baghy néven az eszperantó irodalom világszerte számon tartja.

Anna-kút: Pávai- Vajna Ferenc szakvéleménye nyomán 1927-ben tárták fel az 52 °C-os hévizet, amely azóta a fürdőt is táplálja, de a kifolyóról bárki ihat és vihet belőle. Lúgos és jódos gyógyvíz, összetétele a híres Vichy-vízzel rokon.

Pick Szalámigyár: Érlelő tornya a Tisza-part jellegzetes képéhez tartozik. Régen a folyóról fölszálló pára az érlelés sajátos föltétele volt. Ma zárt térben, légkondicionálással érlelik a szalámit.

Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum: Csoportokat a látogatást megelőző héten történő bejelentkezéssel a nyitvatartási időn kívül is, (vasárnap és hétfő kivételével) naponta 10 és 18 óra között fogadunk. Látogatóink szalámikóstolót, szegedi paprika termékmintát, téliszalámi-vásárlási kedvezményt és ajándék képeslapot kapnak.
A képeslap postaköltségét a világ bármely országába átvállaljuk. Ajándékboltunkban szegedi paprika gyári áron kapható. Állandó kiállítások: A Pick szalámi története, A szegedi paprika története.

Új Híd: Hazánk második leghosszabb hídja 758 m., szép kilátást nyújt a Tisza és a Maros torkolatára.

Fehér Tó: A Fehér-tó háromszög alakú, alapjával Szeged felé néző, 13 km2 területű szikes medence, 80 m körüli tengerszint fölötti magasságával az Alföld csaknem legmélyebb pontja. Csapadékvizek táplálják, déli szegélyén halgazdaság működik.

Vadaspark:A Szegedi Vadaspark alig 13 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, így az ország legfiatalabb, ugyanakkor legnagyobb területű állatkertje. A különböző élőhelyeket földrészük szerint vannak elhelyezve. A dél-amerikai kontinens változatos élőhelyeit, esőerdők, pampák és magashegységek 7 hektáros területen fedezhetik fel a látogatók. Ázsia állatai közül a gibbonok nemcsak félelmetes akrobata mutatványaikkal nyűgözik le a látogatókat, hanem csodálatos énekükkel is. A távoli tájak különleges fajainak bemutatása mellett megismerkedhetünk a hazai élővilággal is.

KÖZLEKEDÉS:

Szeged határ menti város, belföldi forgalma tehát a hazai turizmus szempontjából nem annyira átmenő, mint inkább célállomás jellegű, bár a Tiszántúl déli részei felé egyben nagy forgalomközvetítő jelentősége van. Idegenforgalmi tekintetben legfontosabb vasútvonalai: a Budapest-Szeged, a Pécs-Bátaszék-Baja-Kiskunfélegyháza-Szeged.