Szeghalom

Nagyközség Körösladány és Berettyóújfalu között. A Sárrét fővárosa.

Nagyközség Körösladány és Berettyóújfalu között. A Sárrét fővárosa. Nevét már Anonymus említi. Első írásos említése 1067-ből való. A XV. század végétől mezőváros, majd a török uralom alatt a Nadányi család birtokába kerül. A végleges letelepülés 1711-ben történt meg, ezután hamarosan a megye második legnépesebb helysége lett. 1984-ben Szeghalom városi rangot kapott. A XIX. század vízrendezései hozzájárultak a mezőgazdaság kibontakozásához. Az 1935. évi választásról Móricz Zsigmond írt leleplező riportot. Ipara a felszabadulás után fejlődött ki.

LÁTNIVALÓK:

Református templom: A város nevét adó halmon, középkori templom alapjára épült 1784-ben, késő barokk stílusban. Tornya csak 1794-ben készült. 1827-ben görög kereszt alakúra bővítették. A karzatát tartó pillérek fényeikkel, árnyékaikkal sajátos hangulatot árasztanak. Szószékét 1834-ben helyi mester készítette. 1844-ben a tető a torony leégett, 1949-ben építették újjá.

Kántorlak: 1830 körül épült, klasszicista stílusú, barokk oromzatú műemlék.

Gyülekezeti magtár: A klasszicizáló, műemlék jellegű épület a XIX. század első felében épült. Falán tábla emlékeztet arra, hogy az előtte lévő téren égették a Sárréten utoljára boszorkányt.

Lelkészlak: A XIX. század elején épült klasszicista stílusban, népi-romantikus homlokzattal. Itt lakott 1933-1945 között Tildy Zoltán, 1946-1948 között köztársasági elnök.

Első világháborús emlékmű: Gách István alkotása.

Kossuth-szobor: Horvay János alkotása.

Felszabadulási emlékmű: Makrisz Agamemnon alkotása.

Római katolikus templom: A mintegy 2,5 m magas mestersége dombon, barokk stílusban, 1800 körül épült magtárból 1869-ben alakították át a templommá.

Harangláb: 1892-ben készült, a megyében egyedülálló gúla formájú, lépcsős fatorony.

Sárréti múzeum: Wenckheim-kastélynak épült 1840 tájt, klasszicista-romantikus stílusban. Sokáig tanácsháza volt.

Péter András Gimnázium: Péter András jómódú gazda 1907-ben 1500 hold földjét a községében létesítendő gimnáziumnak szánta. A gimnázium 1926 óta működik, Lelkes ifjúsága adta ki Sinka István első verseskötetét.

KÖZLEKEDÉS:

Áthalad rajta a 47. sz. főút.