Vendéglátóhely.hu

Szerencs

Szerencs címere

Miskolc és Sárospatak között, nagyjából félúton fekszik.

Miskolc és Sárospatak között, nagyjából félúton fekszik. Szerencs a Hegyalja kapuja, az Alföld és a hegyvidék találkozásánál, a Szerencs-patak és a Takta egybefolyása közelében. Idegenforgalma főként átmenő, közvetítő jellegű, de gazdasági, közlekedési kulcshelyzete, városias volta, műemlékei, fürdője is sok érdeklődőt vonzanak ide.
A tokaj-hegyaljai nagy múltú borvidéket az ország belsejéből e városon át lehet elérni, ezért találó az elnevezés: Szerencs a Hegyalja kapuja.

LÁTNIVALÓK:

A Rákóczi-vár: Eredetileg bencés apátság, melyet 1556-ban várrá alakítottak. 1603-ban Rákóczi Zsigmond megvette és megerősítette. Az 1605-ben itt tartott országgyűlés Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választotta, aki hálából királyi várossá emelte Szerencset. Halála után 1607-ben a vár tróntermében választották erdélyi fejedelemmé Rákóczi Zsigmondot. A XVIII. – XIX. századi birtokosai barokk kastéllyá, uradalmi központtá alakították át. A várat övező hajdani várárkot feltöltötték, parkká alakították. A zárt, négyszögű tömböt alkotó főépület az ún. belső vár, tornyos déli kapuja vezet a külső várba. Délen egyemeletes barokk épület áll, keleten barokk magtárépület, a nyugati oldalon barokk lakóépület. A magtár és a huszárvár szögletében hatszögű olaszbástya látható. A várkastély melletti parkban fürdő van.

Református templom: Gótikus, 1595-ben a régi alapokon teljesen újjáépítették, 1791-ben átalakították. Tornya a hajó déli oldalának közepén van. A tornyon át megközelíthető hajó közepén áll Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és felesége, Gerendy Anna késő reneszánsz síremléke. A síremlék alatti kriptában a neves halottak földi maradványai üveggel fedett urnában vannak. Az északi falon Bocskai István emléktáblája látható.

A római katolikus templom: A XVII. században, amíg a szerenecsi katolikusoknak nem volt temploma, a hívek a várban lévő kápolnába jártak istentiszteletre. 1671-től a református templom Báthori Zsófia rendelkezése alapján ismét a katolikusoké, majd 1683-ban. a Thököly-szabadságharcidején végleg reformátussá lett a templom. 1742-ben állították fel újból Szerencsen a katolikus plébániát Almássy Mihály támogatásával. Az új templom építését is ő kezdte el. 1750 és 1764 között épült meg barokk stílusban, órapárkányos főhomlokzat feletti toronnyal. Hajóját csehsüveg boltozat fedi. Egykori értékes barokk berendezése nagyrészt elpusztult. A. templom előtt látható Nepomuki Szent János XVIII. században készült szobra, amely egy párkányos posztamensen áll. Az épületet 1764-ben szentelték fel, búcsúja Kisboldogasszony napján, szeptember 8-án van.

A görög katolikus templom: A XVIII. század elején a hadi események és a járványok következtében lecsökkent Szerencs lakosságának száma. Rákóczi Julianna a birtokában lévő megüresedett telekre ruszinokat hívott a Sáros megyében lévő makovicai uradalmából. 1715 -ben a betelepültek kérvénnyel folyamodtak úrnőjükhöz, hogy engedélyezze nekik az anyaszentegyházzá alakulást. Addig a görög katolikus hívek Olaszihoz tartoztak . 1716-ban Rákóczi Julianna teljesíti a szerencsiek kérelmét, támogatásával görög katolikus parochia létesült, és templomot is emeltek. Az épület feltehetően 1799-ben nyerte el jelenlegi késő barokk formáját. Diadalívében hatszintes ikonosztázion van, amely rokokó és copf faragványokkal gazdagon díszített. A szentély fölötti tetőcsúcson régi kovácsmunkával készült hármaskereszt látható.

KÖZLEKEDÉS:

Szerencs a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza vasúti fővonal mentén fekszik. Távolsági autóbusz-forgalom a környező Zempléni-hegység több üdülő- és kirándulóhelye, valamint Miskolc, Tokaj, Sátoraljaújhely felé. Megközelíthető a 37. sz. főútról.

Étterem

Borozó

Pincészet

Kávézó - Presszó

Termálfürdő

Képek