Miskolc és Sárospatak között, nagyjából félúton fekszik.
Miskolc és Sárospatak között, nagyjából félúton fekszik. Szerencs a Hegyalja kapuja,
az Alföld és a hegyvidék találkozásánál, a Szerencs-patak és a Takta egybefolyása
közelében. Idegenforgalma főként átmenő, közvetítő jellegű, de gazdasági, közlekedési
kulcshelyzete, városias volta, műemlékei, fürdője is sok érdeklődőt vonzanak ide.
A
tokaj-hegyaljai nagy múltú borvidéket az ország belsejéből e városon át lehet elérni,
ezért találó az elnevezés: Szerencs a Hegyalja kapuja.
LÁTNIVALÓK:
A Rákóczi-vár: Eredetileg bencés apátság, melyet 1556-ban várrá alakítottak.
1603-ban Rákóczi Zsigmond megvette és megerősítette. Az 1605-ben itt tartott országgyűlés
Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választotta, aki hálából királyi várossá
emelte Szerencset. Halála után 1607-ben a vár tróntermében választották erdélyi fejedelemmé
Rákóczi Zsigmondot. A XVIII. – XIX. századi birtokosai barokk kastéllyá, uradalmi
központtá alakították át. A várat övező hajdani várárkot feltöltötték, parkká alakították.
A zárt, négyszögű tömböt alkotó főépület az ún. belső vár, tornyos déli kapuja vezet
a külső várba. Délen egyemeletes barokk épület áll, keleten barokk magtárépület, a
nyugati oldalon barokk lakóépület. A magtár és a huszárvár szögletében hatszögű olaszbástya
látható. A várkastély melletti parkban fürdő van.
Református templom: Gótikus, 1595-ben a régi alapokon teljesen újjáépítették,
1791-ben átalakították. Tornya a hajó déli oldalának közepén van. A tornyon át megközelíthető
hajó közepén áll Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és felesége, Gerendy Anna késő
reneszánsz síremléke. A síremlék alatti kriptában a neves halottak földi maradványai
üveggel fedett urnában vannak. Az északi falon Bocskai István emléktáblája látható.
A római katolikus templom: A XVII. században, amíg a szerenecsi katolikusoknak
nem volt temploma, a hívek a várban lévő kápolnába jártak istentiszteletre. 1671-től
a református templom Báthori Zsófia rendelkezése alapján ismét a katolikusoké, majd
1683-ban. a Thököly-szabadságharcidején végleg reformátussá lett a templom. 1742-ben
állították fel újból Szerencsen a katolikus plébániát Almássy Mihály támogatásával.
Az új templom építését is ő kezdte el.
1750 és 1764 között épült meg barokk stílusban, órapárkányos főhomlokzat feletti toronnyal.
Hajóját csehsüveg boltozat fedi. Egykori értékes barokk berendezése nagyrészt elpusztult.
A. templom előtt látható Nepomuki Szent János XVIII. században készült szobra, amely
egy párkányos posztamensen áll. Az épületet 1764-ben szentelték fel, búcsúja Kisboldogasszony
napján, szeptember 8-án van.
A görög katolikus templom: A XVIII. század elején a hadi események és a járványok
következtében lecsökkent Szerencs lakosságának száma. Rákóczi Julianna a birtokában
lévő megüresedett telekre ruszinokat hívott a Sáros megyében lévő makovicai uradalmából.
1715 -ben a betelepültek kérvénnyel folyamodtak úrnőjükhöz, hogy engedélyezze nekik
az anyaszentegyházzá alakulást. Addig a görög katolikus hívek Olaszihoz tartoztak
. 1716-ban Rákóczi Julianna teljesíti a szerencsiek kérelmét, támogatásával görög
katolikus parochia létesült, és templomot is emeltek. Az épület feltehetően 1799-ben
nyerte el jelenlegi késő barokk formáját. Diadalívében hatszintes ikonosztázion van,
amely rokokó és copf faragványokkal gazdagon díszített. A szentély fölötti tetőcsúcson
régi kovácsmunkával készült hármaskereszt látható.
KÖZLEKEDÉS:
Szerencs a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza vasúti fővonal mentén fekszik. Távolsági autóbusz-forgalom
a környező Zempléni-hegység több üdülő- és kirándulóhelye, valamint Miskolc, Tokaj,
Sátoraljaújhely felé. Megközelíthető a 37. sz. főútról.