Tata

Tata a vizek városa, nincs folyója mégis jellegzetes vízparti üdülőhely.

Tata a vizek városa, nincs folyója mégis jellegzetes vízparti üdülőhely. A rendkívül bővizű karsztforrásokból, valamint az Által-ér felduzzasztásából táplálkozó Nagy- vagy Öreg-tó, több kisebb tó, másfél száznál is több forrás vizekben leggazdagabb üdülővárosaink közé emeli. Strandok, vízisport-lehetőségek, festői parkok, szórakozóhelyek, értékes műemlékek, múzeumi gyűjtemények teszik még változatosabbá. Tata környékén a Gerecse-hegység nyugati részének több keresett kirándulóhelye közelíthető meg.

LÁTNIVALÓK:

A néppark: 46 hektár kiterjedésű védett terület a Cseke-tó partján. A XVIII. század második felében létrehozott pompás parkban különleges, ritka fák nőnek. A tó nyugati partján áll a Műrom, amelyet Charles Moreau épített 1801-ben, a vértes szentkereszti templomrom faragványos köveit és Szombathelyről származó római sírköveket felhasználva.

Óratorony: 1763-ban épült Fellner Jakab tervei szerint építette Éder József tatai ácsmester. A nyolcszögletes zömök épület alsó része téglából, felső része fából van, a sátortetőből négy óralap ugrik elő.

Kapucinus-templom: A templom homlokzata oromzatos, vörös márvány kapuzatát voluták díszítik, fölötte az Esterházy-címer látható. A címer felett Assisi Szent Ferenc stigmatizációját ábrázoló festmény látható. Fazsindelyes huszártornya van, belső tere egyhajós, berendezése a XVIII. századból származik.

Cifra malom: A legrégebbi műemlék a városban, 1587-ben már biztosan állt. Az egyemeletes épület ablakainak keretei vörös márványból készültek. Belsejében a földszinti nagy teremben barokk volutás faoszlopok tartják a födémet. 1753-ban átalakították, majd 1755-ben végeztek rajta változásokat Fellner Jakab irányításával.

Vár: Az Öreg-tó partján álló várat, Laczkffy István építette a XIV. század második felében, de hamarosan Zsigmond királyé lett, s ő hozzá fűződik nagyszabású kiépítése. Amikor Mátyás király birtokában volt, négy saroktornya állt, ezek közül ma csak az egyik áll. A törökök 1683-ban felrobbantották s a vár lassan romlásnak indult. 1727-ben Esterházy József megvásárolta, és az 1760-as években Fellner Jakab kezdte meg a helyreállítását. Neogótikus alakját 1893-ban kapta. A tóra néző, megmaradt déli szárny kétemeletes, a délkeleti saroktorony ötszintes. A várat körülvevő vizes árkon átvezető hidat szintén Fellner Jakab építette 1755-ben.

Esterházy-kastély: Több épületből álló együttese az Öreg-tó nyugati partjához közel emelkedik. Az egyemeletes, manzárdtetős, két saroktornyos főépület 1764-1769 között készült. Két összefutó lépcső visz a kiskastély emeletére. Az ún. török fürdő valószínűleg Tata egyik középkori fürdője volt, 1733-1738 között emelték a korábbi medence fölé az egyszerű barokk épületet. A lóistálló is Fellner Jakab műve, 1765-ből. Vörös márványoszlopok osztják három hajóra, s cseh süvegboltozat fedi.

Nagytemplom: 1751-1780 között épült Fellner Jakab, majd Grossmann József munkájaként. A késő barokk templom egyszerű homlokzatán a torony pár uralkodik. Az órapárkányos, copf sisakkal fedett tornyok között füzérrel, vázákkal díszített magas oromfal van. A főkapu felett az Esterházy-címer látható.

Kálvária domb: Természetvédelmi terület, két kőfejtője a földtörténeti középkor majdnem teljes rétegsorát őrzi. A tetőn szabadtéri geológiai múzeum van. A közelben emelkedik a Fellner Jakab kilátó, ahonnan szép panorámában gyönyörködhetünk. A Kálvária-kápolna az 1350 körül épült Szent István templom megmaradt szentélye, amelyet 1755-ben alakítottak át kálvária-kápolnává.

KÖZLEKEDÉS:

Vasútállomása Tata, a Budapest-Győr-Hegyeshalom vasúti fővonal mentén helyezkedik el. Érinti az M1-es autópálya. Autóbusz-közlekedés a környező községekkel, városokkal, közvetlen járatok Budapestről, Komáromból, Dorogról.