Kiskunhalas

Kiskunhalas nevét a halasi csipke tette országosan, sőt határainkon túl is jól ismerté.

Kiskunhalas nevét a halasi csipke tette országosan, sőt határainkon túl is jól ismerté. 1902-ben Dékáni Árpád rajztanár-iparművész terveinek megvalósításával Markovits Mária kezdte el a lelkes munkát, amelynek eredményeként évtizedek alatt magas művészi fokra fejlesztették a halasi csipkevarrók ezt a ritka műfajt. Számos nemzetközi kiállításon, így Saint-Louisban, Milánóban, Londonban, Berlinben, Párizsban és Brüsszeli világkiállításon is nyert első díjat a halasi csipke. Kiskunhalas szélén az itteni hajdani szélmalmok utolsó éppen maradt példánya látható. A lecsapolt Halas-tó régi fürdőjét korszerű, meleg vizű stranddá építették ki.

LÁTNIVALÓK:íbr>
Thorma János Múzeum: Romantikus stílusú épületben várostörténeti kiállítás és a névadó jelentős képei láthatók.

Református templom: Az előző templom helyére épült 1772 -ben barokk stílusban, megtartva az 1702-ből való tornyot. 1818-ban meghosszabbították és keleti oldalára új tornyot emeltek.

Református parókia: A XVIII. Századi, barokk épület legnevesebb lakója Szilárdy Áron, 1863-tól lelkész, a régi magyar irodalom érdemes búvára, akadémikus. A téren áll szobra és nevét viseli a parókia mellett nyúló utca is.

Gyűjtemények háza: Csorba Tibor festőművész és író 1931-1934-ben rajztanárként Halason kezdte pályáját. 1936-tól lengyel feleségével Varsóban élt. Százötven képét hagyta Halasra. A másik gyűjteményt Váci György adományozta szülővárosának.

Kuruc-szobor: Damkó József alkotása. Fölirata szerint 1703. Október 3.-án ezen a helyen halt hősi halált Rákóczi fejedelem 234 vitéze.

Csipkeház: Épült 1935-ben műhelynek, 1939-ben bővítették. Középső részében múzeum mutatja be a halasi csipke történetét, remekeit.

Csillagvizsgáló: Balogh István önerőből építette.

Szent Péter-Pál templom: Barokk stílusban 1770 körül épült, mellette a híres feszület, Krisztus a homlokát törli, és testét nem szögek, hanem kötelek feszítik keresztre.

Strandfürdő: Épült 1958-ban, a fedett gyógymedencét 1100 méter mélyről feltörő, ásványi sókban gazdag 48°C-ops meleg hévíz táplálja.

Sáfrik féle szélmalom: A XIX. század közepén Hunyadi Antal molnár építette. 1901-ben vette meg Sáfrik József és egy szinttel megemelte. Az 1979-ben fölújított jeles ipari műemlék ma is működőképes.

Sóstó: A várost a Kiskőrösi úton elhagyva, az 53. Sz. úttól jobbra találjuk. Kollmann István alapította.

KÖZLEKEDÉS:

Áthalad rajta az 53. sz. főút, Soltvadkert és Tompa között fekvő település.