Vác

Nyaraló jellegű, fokozatosan iparosodó járási jogú város.

Nyaraló jellegű, fokozatosan iparosodó járási jogú város. Azon a ponton fekszik, ahol a Duna nyugat-keleti irányát éles kanyarral észak-délire fordítja, és a hegyvidéki áttörési szakasz után ismét kiér az Alföldre. Különböző tájegységek találkozási pontja ez, ahonnan mind a duna-kanyari üdülőhelyek felé, mind a Börzsöny és Cserhát hegység kirándulóhelyeinek irányában jó megközelítési lehetőségek nyílnak. A dunai vízi út, vízisport-lehetőségek, a hegyvidék közelsége, valamint a közlekedési kulcshelyzet és a főváros közeli volta avatja Vácot jelentős idegenforgalmi hellyé.

LÁTNIVALÓK:

Rókus-kápolna: 1741-ben a pestisjárvány befejezésekor épült. Négykaréjos, lapos kupolájú, kovácsoltvas rácsos kapuval rendelkező, barokk épület.

Idegenforgalmi Hivatal: Romantikus stílusú, gazdag párkányú épület, előtte volt a város egykori Hatvani-kapujának helye. A Széchenyi utca szépen kialakított sétálóutca, a város üzleti központja, ahol a századfordulós épületek és az új lakóházak, áruházak kulturált egységben jelennek meg, szép keretet biztosítanak a mozgalmas városi életnek.

Március 15-e tér díszkútja: Az ország egyik legszebb barokk terének közepén áll. Helyén egykor az 1761-ben lebontott Szent Mihály-templom. 1951-ig itt működött a piac, itt volt a világháborús emlékmű. Jelenleg lesüllyesztett, díszburkolattal ellátott, négy barokk szoborral díszített ünnepélyes térség, a középkori pincékben működő borozóval. Pogány Frigyes és Horler Miklós tervei szerint formálták meg.

Fehérek temploma: Barokk stílusú 1699-1775 között épült. Tornya a szentély mellett baloldalt helyezkedik el. Homlokzata magas oromfalas, hullámos-csigás, vázákkal, szobrokkal díszített. Barokk szobrok állnak a fülkében, a hajó háromszakaszos. A főoltár fából készült késői barokk munka, képeinek alkotója ismeretlen. Igen szépek szentély két oratóriumának rokokó rácsai. Oszlopos mellékoltárok díszítik, fehérre festett szobrokkal. Faszobrászati remekmű a szószék is, a mellékoltárok közül a Szent Anna és Flórián képét Felix Leicher festette.

Volt kanonoki ház: Barokk, emeletes, egyszerű homlokzatú, kosáríves, záróköves kapujú épület.

Siketnémák Országos Intézete: Barokk stílusú. Középkori eredetű épületek összekapcsolásával létesült az 1700-as években, ekkor püspöki palota volt. 1802 óta a Siketnémák Országos Intézete. A legutóbbi tatarozáskor láthatóvá tették a homlokzat középkori falazatát. Két emeletes, jellegzetesen barokk homlokzatú épület, középen bábos korlátú erkéllyel, a ház mindkét oldalán barokk díszkapuval.

Volt nagypréposti palota: Késői barokk épület, a XVIII. század második feléből való. A püspök hivatali helyettese, a mindenkori nagyprépost háza. Az egyemeletes épület középső részén szép, oszlopos kapuzat, fölötte díszes keretű ajtóval, kovácsoltvas erkéllyel, klasszicista ízű figurális díszekkel ellátott oromzat.

Kőkapu: Mária Terézia látogatásakor emelték 1764-ben. Késő barokk klasszicizáló stílusban. A diadalívet a királynő és férje valamint a főhercegek domborművű képmásaival készítették.

Hegyes-torony: Az egykori városfal egyetlen megmaradt része, egyemeletes, kör alakú, kváder kövekből felépített torony, amelyhez egy modern teraszos lakóház kapcsolódik. Előtte a parti sétány kettős fasorral beültetett újabb része húzódik.

Meleg vizű strand és uszoda: Az 1950-es években létrehozott kellemes, 27 °C-os vizű strand, amelyet a nyolcvanas években egy építészetileg is igényes fedett uszodával egészítették ki. Előtte a sétány régi, Feszl Frigyes tervezte, romantikus öntöttvas korláttal övezett, platánsoros része, amelynek előterét gyönyörűen parkosították. Századfordulós, öntöttvas kerti pavilon állt itt, Mikus Sándor szobrával. Újabban József Attila sétány néven a további déli széles térséget is szépen rendezték.

Székesegyház: Késő barokk, klasszicizáló stílusú (épült: 1761-1777-ben), I. Géza román székesegyháza után a tatárjárást követően épült az a gótikus székesegyház, amelyet Báthory püspök reneszánsz kápolnával egészített ki. Ez a két épület az egykor vár területén állott, de a török időkben véglegesen elpusztult. Utána a polgárváros főterének Szent Mihály temploma szolgált püspöki székesegyházként. Eszterházy Károly Flanz Anton Pilgram neves osztrák építészt bízza meg, az új székesegyház megtervezésével, aki a mai helyen egy egységes barokk koncepció szerint tervezi meg a kupolás díszes templomot és a hozzá csatlakozó épületeket. Az új püspök, Migazzi Kristóf anyagi okokból átdolgoztatja a terveket. A francia Isidore Canevale korabeli legújabb francia munkákat követve a tiszta geometriai formákra a mértéktartó díszítésre dolgozza ki koncepcióját és alkot a maga idejében egészen újat. A templom homlokzatán a hat korinthoszi oszlop-pár barokk ritmus szerinti tagolódásban tartja a tömör mellvédet, amelyet Becker József váci szobrász hatalmas apostolszobrai díszítenek. A zömök tornyok szorosan összefogják az előcsarnok építményt. A tornyokat csak úgy, mint a homlokzatot, baluszteres mellvéd díszíti. Az egész építményt a dob nélküli, lanternával díszített kupola zárja le. A hajó térelménye a barokk koncepciójából fakad. Táguló, a kupolánál előbb szűkülő, majd kitáguló tér, végül az ismét keskenyebb hosszú szentély következik. A kupola alatt a tér szinte kereszthajóvá bővül, a szentély két oldalán a refektórium és a Mária-kápolna helyezkedik el. A hajó falaira eredetileg csak a szürke különböző árnyalataival festett díszítés került. A kupolát a nagy osztrák festő, Maulbertsch freskója, a Szentháromság diadala díszíti, oltárkép gyanánt a szentély hátsó falán Mária és Erzsébet találkozóját eleveníti meg. A szentélyt a hajótól a régi székesegyház reneszánsz kápolnájából fennmaradt baluszteres és pillérekből álló korlát rekeszti el. A templom alatt három, illetve öthajós altemplom húzódik, szép reneszánsz faragványokkal, barokk síremlékkel és Molnár Pál festményével.

Püspöki Palota: Klasszicizáló, késő barokk stílusban épült 1775-ben. Főhomlokzata nem a térre néz, ide a Migazzi-címeres kerti kapu tekint. Kétemeletes, középrizalitos, erkélyes épület.

Ferences templom és kolostor: A régi székesegyház mellett 1721-1766-ig épült. A torony a szentély bal oldalán áll. A magas barokk oromzatot a rend alapítóinak szobra és a ferences jelvény díszíti, szépen megmunkált kőkeretes, oszlopos, párkányos kapu és erőteljes főpárkány tagolja. A belső tér háromhajós, az oldalhajók fölött árkádos karzat húzódik. Az oldalhajókban fából készült mellékoltárok vannak. A szentélyben a díszes rokokó főoltár emelkedik. Kétemeletes, ismeretlen művésztől származó építmény. 14 szobor és 14 kép díszíti, az oromzaton a Szentháromság trónol. A főoltárkép Szent István vértanú megkövezését ábrázolja. A szószék és az orgonaszekrény Vitus fráter és társai alkotása. A mennyezetet Szilágyi János falfestményei borítják.

Gombás patak kőhídja: Kétnyílásos, barokk szobrokkal díszített híd 1757-ből. A szobrok Beckert József művei, és szenteket ábrázolnak. Itt folyt le a tavaszi hadjárat nagy csatája, ahol Földvári Károly honvéd alezredes rendkívüli hősiességével a csata kimenetelét döntő módon befolyásolva, elfoglalta a hidat.

Lenin-szobor: Varga Imre alkotása, 1984-ben készült. Kertészetileg és építészetileg szépen kialakított térben áll a hagyományostól erősen elütő megfogalmazású alkotás.

KÖZLEKEDÉS:

Vácon halad át a Budapest-Szob, tovább innen indul ki a Vác-Balassagyarmat, valamint Vác - Aszód és Vác – Veresegyház – Rákospalota - Újpest szárnyvonal. Távolsági autóbusz-járatok a környező községek, valamint Budapest, Balassagyarmat, Salgótarján a börzsönyi és a cserháti községek irányában. A helyi forgalmat autóbusz-járatok bonyolítják le.