Abaújalpár

Abaújalpár Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Északi-középhegységben, a Zempléni-hegység nyugati részénél található kevesebb, mint 100 lelket számláló település.

Abaújalpár Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Északi-középhegységben, a Zempléni-hegység nyugati részénél található kevesebb, mint 100 lelket számláló település.
Szomszédságában található Abaújkér, Boldogkőújfalu és Abaújszántó. Encstől 9 km-re délkeletre, Miskolctól, a megyeszékhelytől kb. 50 km-re északkeletre található.
Elhelyezkedése

Két természetföldrajzi nevezetesség közelében fekszik a falucska, az egyik a boldogkőújfalui kőtenger, a másik az abaújszántói Sátor-hegy. Külterületének kétharmad részét erdő borítja. Határában található a mai napig a turisták által kedvelt Aranyosi völgy, ahol egészen 1950-ig gyógyfürdő üzemelt Aranyosfürdő néven.
Megközelíthetőség
Tömegközlekedéssel csak autóbusszal lehet megközelíteni a Borsod Volán Zrt menetrendszerinti járataival, ugyanis a település vasútállomással nem rendelkezik. Közúton a 3-as főútról Encs irányából, a 37 –es számú főútról Szerencs-Abaújszántó, valamint Szegilong-Erdőbénye települések felől érhető el.
Története
Abaújalpár első írásos említése 1330-ból való, ekkor még Alpár néven. Mai nevével 1905 óta büszkélkedhet a falu. A magyarországi települések közül az egyik legrégebbinek számít.
Tartozott az Aba nemzetség, valamint az Alpáry, a Szemere és Darvas család birtokai közé is. A faluban élő Andrássy, Bernáth, Kapy, Nagy, Papp családok szintén hozzájárultak a település szépségéhez, az általuk lakott kúriák, valamint kertjeik, parkjaink széppé tételével. Sajnos az idő múlásával ezek az épületek tönkrementek, lepusztultak, vagy mezőgazdasági épületekké alakultak át.
A török hódoltság nem kímélte az itt élő embereket sem és a XV-XVI. Század folyamán teljesen kihalt a település. Újratelepítése református magyarokkal, majd a XVII. Században husziták által történt meg. Nekik köszönhetjük a mai napig a település büszkeségének számító freskókkal és kazettás mennyezetével megépített gótikus stílusban épült templomot.
Testvérvárossal ugyan nem rendelkezik, de jó barátságot ápol Kenyhec szlovák településsel.

Látnivalók
-    A 19. század első felében klasszicista stílusban épült Kapy-kúria
-    Gótikus stílusú templom: a 15. században épült, református templomként, de a 17. század folyamán a katolikusok is használtak, majd a 18. századtól ismét a református hívőké. Faragott, festett szószékkel és famennyezettel, valamint 70 kg-os haranggal rendelkezik, melyet Weird György öntötte 1640-ben
-    Aranyosi völgy, mely remek túrázási lehetőséget nyújt a természetet kedvelők számára