Abaújvár

Magyarország északkeleti részén, a csehszlovák határ közelében található kis település.

Magyarország északkeleti részén, a csehszlovák határ közelében található kis település. Irr az Aba nemzetség birtokainak középpontjában Aba Sámuel várában fogadták a Péter uralkodásával elégedetlen nagyurak 1046-ban Vata vezérlete alatt Szár László fiait, Endre és Levente herceget.

LÁTNIVALÓK:

Földvár: Kézai Simon szerint Aba Sámuel király 1041-1044 építette, valójában a X. század végén már fennállt. Az Árpád-korban Újvár megye székhelye, 1046-ban, a pogánylázadáskor megostromolták, 1242-ben a tatárok nem tudták elfoglalni. Várnagyát utoljára 1332-ben említik, utána jelentőségét elvesztette. A hernád fölé magasodó trapéz alaprajzú földvár átmérője 245, illetve 235 m, területe 3,9 ha. Sáncainak belső magassága 3-4,5 m, a külső térszint fölé átlag 15 méterrel emelkedik. Bejárata a keleti szélén, itt egy feltöltődött mély árok védte. A faszerkezetes sánc koronáját a XIII. században kőből épített várfallal erősítették.

Református templom: Kora gótikus stílusban épült a XIV. században, kerítőfalát 1793-ban újították meg. Támpilléres szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, egyetlen eredeti gótikus ablaka van. Torony alatti kapuzata pálcatornyos, gótikus. A szentély kétboltszakaszos, csillagos zárókövekkel, a déli oldalon csúcsíves, az északin félköríves fülke van. A diadalív bélletén festett mellkép, a szentély déli falán XIV. századi freskótöredék látható. Faragott kő szószékét 1652-ben építette Száraz Kata, felette áttört fa hangvető húzódik. A templom 1866 évi renoválásakor épült neogótikus kőtornya.

KÖZLEKEDÉS:

Abaújvár a szlovákiai határnál van, elérhető a 3 sz. főútról.