Békés
A megye névadó városa és sokáig székhelye is volt Békés.
A megye névadó városa és sokáig székhelye is volt Békés. A törökök kiűzése után véglegesen
1710 után települt újra. A városban élő német, szlovák és román nemzetiségek fontosnak
tartják nemzetiségi kultúrájuk ápolását és bemutatását. Gazdag kézműves hagyományokkal
rendelkeznek a mézeskalács-készítés, szőnyegszövés, szűrhímzés, gyékény és kosárfonás.
Békés neves szülötte Veress Endre, Püski Sándor, Jantyik Mátyás és Beládi Miklós.
LÁTNIVALÓK:
Református templom: 1775-ban barokk stílusban épült, 1821-ban klasszicista
ízlés szerint átépítették. 1852-ben kapta galériás tornyát.
Református parókia: Épült 1823-ban, szintén klasszicista stílusban s itt töltötte
utolsó éveit Karacs Teréz író, a hazai nőnevelés úttörője.
Szentháromság-templom: Késő barokk stílusban 1795-ben készült el. Oltárképét
és Kálvária-képeit Orlai Petrich Soma festette.
Jantyik Mátyás múzeum: A Wenckheim-uradalom XVIII. századi barokk központi
épületét a helyiek Nagyháznak nevezik. Kiállítási anyaga a helyi népi emlékeket és
a békési festőművész emlékeit öleli fel.
Bérház: 1885-ben épült eklektikus stílusban, Benedicty József tervei szerint.
Egykori báltermében a Békési Galéria tárlata látható a Magyar Nemzeti Galéria anyagából.
Egyik szobája Veress Endre életművét mutatja be.
Fürdő: Két kútból feltörő 38° és 40°C meleg alkalikus hévizét 1936 óta hasznosítják.
1943-ban gyógyvízzé minősítették. Három medencéjén kívül kádfürdő és szauna is várja
a vendégeket.
Duzzasztó: A hídtól balra van a kikötő, ahonnan nyáron sétahajók indulnak,
jobbra található az 1968-ban épült duzzasztó, ami vizet tárol a folyó menti földek
öntözéséhez.
Görögkeleti templom: Szent Miklós tiszteletére 1793-ban épült barokk stílusban.
Toronysisakja és berendezése copf stílusú.
Békési tájház: Csapó Gergely gazda háza 1866-ban épült, berendezése a régi
paraszti élet tárgyait őrzi. Udvarán egy régi kocsigyártó műhely tekinthető meg.
KÖZLEKEDÉS:
Békéscaba mellett helyezkedik el, áthalad rajta a 46.sz. főút.
