Békésszentandrás

Nagyközség, a megye kapuja.

Nagyközség a megye kapuja, 44. sz. főúton itt érkezünk a megyébe. A település és környéke már évezredek óta lakott hely. Neve először 1287-ben szerepel oklevélben. Történelmének jelentős eseménye az 1735. évi parasztfelkelés. A Békésszentandrás nevet 1895-ben kapta.A híres szőnyegszövést a múlt század elején idetelepült erdélyi házaspár honosította meg. Ma is készítik a főleg torontáli mintás szövet és kézi csomózású perzsaszőnyeget, zömmel kivitelre.
1942-ben Horthy Miklós kormányzó személyesen avatta fel a település határában az akkori Magyarország legnagyobb duzzasztóművét. A felújított vízlépcső és hajózsilip-rendszere páratlan látvánnyal fogadja a turistákat.

LÁTNIVALÓK:

Szent András templom: Korábbi alapokra épült, késő barokk formáját 1784-ben kapta, hajóját 1868-ban bővítették.

Református templom: 1806-ban, szintén késő barokk stílusban épült.

Strandfürdő: 43°C meleg, percenként 960 liter hévízre telepítették a fürdőt. Duzzasztómű: 1942-ben ez volt a Körösök első duzzasztóműve. A vízlépcsőn lezúduló víz, a hajózsilip látványa megéri a sétát.

Diákotthon: A XIX. század elején klasszicista stílusban épült egykori Horváth-kúria.

KÖZLEKEDÉS:

Megközelíthető a 44. sz. főútról, Szarvas és Kunszentmárton között fekvő település.