Nevezetes pásztortelepülések voltak itt.
A település történetét, múltját ma is őrzik - az öregek. Nevezetes pásztortelepülések
voltak itt hajdanán. Akkor népesültek be, amikor a szabad magyarokat szolgai sorba
akarták kényszeríteni. A terület alkalmas volt a bujdosó pásztorok számára, mivel
mocsaras, erdős vidék volt. A környező pásztortelepülések a tatár pusztítás során
felégtek, elpusztultak. E zután az erdőkből előbújók népesítették be és alapították
a települést. A XIV. századra már kiterjedt faluvá vált. Nevét kétféleképpen magyarázzák:
a szakirodalom az Árpád-kori vadfogókról. a királyi erdőkerülőkről, azaz a darócokról
eredezteti a nevét. A falu lakossága a daru madár nevéből származtatja, miután mocsaras
jellege miatt rengeteg daru fészkelt itt. Első birtokosai a Daróczi és Várdai családok
voltak. A XV.századra a templomuk mellett tíz jobbágytelket alakítottak ki. 1743-ban
az utolsó Daróczi halála utáni, Gulácsi, majd a Lónyay-csalá d birtokába került a
település. Hamarosan áttértek a majoros gazdálkodásra, a terményt jó áron adták el.
Több, mint egy évszázadik uralták ezt a Lónyayak.
Református temploma XV. századi eredetű, apszisának szép gótikus boltozata van. Az
1861. évi tűzvész után átalakították.
KÖZLEKEDÉS:
Megközelíthető a 41. sz. főútról.