Beregdaróc

Nevezetes pásztortelepülések voltak itt.

A település történetét, múltját ma is őrzik - az öregek. Nevezetes pásztortelepülések voltak itt hajdanán. Akkor népesültek be, amikor a szabad magyarokat szolgai sorba akarták kényszeríteni. A terület alkalmas volt a bujdosó pásztorok számára, mivel mocsaras, erdős vidék volt. A környező pásztortelepülések a tatár pusztítás során felégtek, elpusztultak. E zután az erdőkből előbújók népesítették be és alapították a települést. A XIV. századra már kiterjedt faluvá vált. Nevét kétféleképpen magyarázzák: a szakirodalom az Árpád-kori vadfogókról. a királyi erdőkerülőkről, azaz a darócokról eredezteti a nevét. A falu lakossága a daru madár nevéből származtatja, miután mocsaras jellege miatt rengeteg daru fészkelt itt. Első birtokosai a Daróczi és Várdai családok voltak. A XV.századra a templomuk mellett tíz jobbágytelket alakítottak ki. 1743-ban az utolsó Daróczi halála utáni, Gulácsi, majd a Lónyay-csalá d birtokába került a település. Hamarosan áttértek a majoros gazdálkodásra, a terményt jó áron adták el. Több, mint egy évszázadik uralták ezt a Lónyayak. Református temploma XV. századi eredetű, apszisának szép gótikus boltozata van. Az 1861. évi tűzvész után átalakították.

KÖZLEKEDÉS:

Megközelíthető a 41. sz. főútról.