Budapest I. kerület

A Budai várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján Budai várnegyed néven szerepel. Területén számos középkori eredetű műemlék, valamint 17–18. századbeli lakóházak és középületek található. A Budai várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed.

Látnivalók:

Antall József miniszterelnök mellszobra
Budapest, I. 1-3.Semmelweis Orvostörténeti Múzeum melletti park

alkotó: Veress Gábor szobrászművész (2003)

Antall József mellszobrát a miniszterelnök halálának tizedik évfordulóján, 2003. december 14-én avatták fel egykori munkahelye, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum közelében.
A rendszerváltozás utáni első, szabadon megválasztott miniszterelnök emlékszobrát a Budavári Önkormányzat állíttatta.

Artemisz-kút (Hébe-kút)

Található: A Budai Várban, a Magdolna torony mellett, az Úri u. 53. számú házzal szemben

Kevés olyan budapesti szobrot ismerünk, amely - viszonylag rövid története alatt - olyan sokat vándorolt volna, mint ez a szép, öntöttvasból készült szobor.

Szerzője, alkotója ismeretlen, csak annyit tudunk, hogy az 1840-es években állították fel a Nádor téren, a jelenlegi Kapisztrán téren. A kút annak idején közösségi funkciót szolgált, ebből hordták a környék lakói az ivóvizet.

1923-ban bontották el az eredeti helyéről, azért, hogy helyet adjon Kapisztrán Szent János szobrának.

A kutat az Iskola térre (mai Hess András tér) helyezték át, ahol szintén nem maradhatott sokáig - kellett a hely XI. Ince pápa szobra számára.

A Hébe kút ekkor a szomszédos iskola udvarára került a II. világháborúig, amikor harmadszor is elbontották, hogy megóvják a háború viszontagságaitól.

Az iskola pincéjében pihent néhány évig, majd onnan folytatta tovább vándorútját a egyesek szerint a Nagytétényi Kastélymúzeumba, mások szerint a Fővárosi Képtár V. kerület Egyetem u. 16. sz. épületének folyosójára.

A Fővárosi Műemlék-felülegyelőség intézkedésére 1967-ben állították fel jelenlegi helyére.

Filozófiai kert
a Gellért-hegy északi oldalán, a víztározó fölött

A bronzból és gránitból készült csodálatos szoboregyüttes Wagner Nándor Nagyváradon született, és élete második felében, Japánban élt magyar szobrászművész alkotása. A nyolc alakos szoborkompozíció 1977-ben, Japánban készült és az a művész végső akarata szerint felesége, Chiyo Asszony segítségével került a magyarországi helyszínre, a gellérthegyi víztározó tetején elhelyezkedő parkba.
Itt, a víz, a föld és az ég határán állították fel a filozófia kertjének alakjait. A belső körön Echnatont, Jézust, Buddhát és Lao-cet, valamint Ábrahám fekvő szobrát láthatjuk, kissé távolabb Ghandi, Dharma és Assissi Szent Ferenc alakját ábrázoló életnagyságú szobrok helyezkednek el. A kompozícióról maga a művész így vallott:
A belső körön álló: „Öt személy jellegzetessége az egyetemes emberi tanítás. Tulajdonképpen az öt alkotja az anyagtalan láthatatlan egyet. Ez egynek annyi neve van, ahány kultúra létezik. Ez az egy a kultúrák közös forrása."
A műveket Budapest Főváros kapta ajándékba, felállításában önkormányzatunk is jelentős szerepet vállalt.

Görgey Artúr lovas szobra
a Fehérvári rondellánál

A vitatott történelmi személyiségű tábornok emlékére Ifj. Vatagh György szobrászművész készített bronzból lovas szobrot, amelyet 1935. május 21-én avattak fel a Tóth Árpád sétányon, a Hadtörténeti Múzeum előtt. Az eredeti szobor a II. világháborúban elpusztult.
1998-ban a Budavári Önkormányzat kezdeményezésére került vissza az emlékmű a Budai Várba. A szobor eredeti helyszínére az országzászlót állították, így új helyet kerestek az emlékműnek. A választás a Fehérvári rondellára esett, ahol korabeli fényképek alapján Marton László szobrászművész bronz szobrát avatták fel 1998. május 27-én. A vörösgránit talapzathoz az egykori Sztálin emlékmű köveit használta fel a Mérték Építészeti Stúdió és a Magyar Építők Kft.

Hadik András lovas szobra
/Budapest, I. Szentháromság utca és az Úri utca kereszteződésében/
Alkotó: ifj. Vastag György (1937)

A 3 méter magas, tompa fényű, zöldes patinájú bronzszobrot Hadik András és a névtelen huszárok emlékére a Hadik-huszárezred tagjai állíttatták.

Hadik András volt a parancsnoka az 1702-ben felállított 3. erdélyi huszárezrednek, mely egészen 1918-ig harcolt. A kései utódok nemcsak a kiváló huszár és ezredparancsnok, ezredük névadója emléke előtt, hanem a harcokban elesett huszárok emléke előtt is tisztelegtek a szobor felállításával.

Az egyik szoborfelirat az ezredparancsnok érdemeit méltatja:

„Hadik András (1710-1790) közhuszárból emelkedett vitézsége és tehetsége révén tábornagyságra, harcolt a török ellen, majd az osztrák örökösödési háborúban, Európa szinte minden csataterét bejárta, előbb beosztott tiszt, ezredparancsnok lett. Hadik érdemeiért grófi címet kapott. Később főispán, Erdély kormányzója, a Haditanács elnöke. Ő javasolta Magyarországon először a jobbágyok felszabadítását."

A másik szoborfelirat azokra a névtelen huszárokra utal, akik:

„több mint két évszázad háborúiban vitézségükkel mindenféle becsületet szereztek a magyar huszár nevének."

A szobortalpazat alatti üvegtok az aradi 3. huszárezred 1702 óta elesett hősi halottainak névsorát rejti.

Honvéd emlék szobor a Dísz téren

Zala György szobrászművész alkotása a Dísz téren, a Krisztina város felöli bástyák közelében áll, ahol a honvédek először törtek be a Várba.
Az 1848-49-es magyar szabadságharc egyik jeles fegyverténye volt a budai Vár 1849. május 21-i visszafoglalása. A harc során elesett honvédek emlékének megörökítésére a budai és óbudai honvédegylet 1871-ben kezdeményezett gyűjtést. Az emlékszobrot 1982-ben állították fel, de ünnepélyes felavatására csak 1893. május 21-én került sor.
A 4,8 m magas bronzszobor lelkesült arcú, fején sebesült honvédet ábrázol, amint összetört ágyún állva jobbjával a kardot lebocsátja, balkezével pedig győzedelmesen tartja fel a zászlót. A zászló Magyarország védőszentjével, a kis Jézust tartó Mária képével van díszítve, a zászlószalag felirata: "Szabadság vagy halál."
A győztes honvéd feje fölé a mögötte mintegy lebegni látszó dicsőség Géniusza, arcán diadalmas örömmel koszorút tart.
A szobor talapzata pátyi kőből készült, felirata: "1849. május 21. Szabad Hazáért." Felette bronz babérágat átfonó szalagon ez olvasható: "A névtelen hősöknek." A talapzat alján a magyar nők bronzkoszorúja fekszik.
Az alépítmény négy sarkát eredetileg egy-egy ágyúgolyó díszítette, a magyar hölgyek kérésére Zala György egy impozáns méretű bronzkoszorút is készített az emlékműre. Ezek a díszítőelemek jelenleg hiányoznak az alkotásról.

Hunyadi János szobor a Hunyadi János úton

1897-ben Ferenc József tíz történelmi személy szobrának elkészítésére adott ajándékozási megbízást, amelyek közül Hunyadi János szobrának elkészítésével Tóth Istvánt bízták meg. Hunyadi János szobra csúcsíves díszítésű lépcsős talapzaton áll. A művész a törekvő nagy hadvezér álló alakját korhű páncélban, fején hollószárnyas burgundi sisakkal mintázta meg, amint két kezével hatalmas pallosára támaszkodva a távolba tekint. Lábainál - utalásul a török küzdelmekre -félholdas hadijelvények és török zászlók hevernek. A mészkő talapzatot Tóth István tervei alapján Schulek Frigyes rajzolta meg. A talpazat első oldalát a Hunyadiak kőbe faragott bővített címere, két oldalát pedig csúcsíves mérművek díszítik. Hátlapján gotizáló angyal alak pajzsot tart, amin lebegő szalagra vésve áll a felirat: Hunyadi János.
A szobor 3 méter, talapzattal együtt pedig 7 méter magas.
Az álló szobor érdekes talapzatával jól illik a Koronázó-templomot környező hatalmas bástyafal és a Halászbástya tornyos építménye elé, hangulatos kiegészítője a templomnak és a Halászbástyán álló Szent István szobornak. Ünnepélyes felavatására 1903. november 24-én került sor
Tóth István (1861 - 1934) szobrászművésznek a kerületben ugyancsak a Hunyadi János úton találhat "Polipölő" c. kőszobra, amelynek eredeti neve "Küzdelem" volt. Budapesten összesen 31 szoborműve kapott szerepet, többek között a királyi palota, az Országháza, a Mezőgazdasági Múzeum, az Állatkert, a Széchenyi fürdő és több középület díszítési programjában. Országszerte több mint 150 szobra hirdeti tehetségét.

Kilus-kút
A Mészáros u. - Pálya u. - Kosciuszkó Tádé u. által határolt, ősrégi gesztenyefákkal beültetett kereszteződés elhanyagolt terület volt, amelynek rendezését Budapest Főváros I. kerületi Tanácsa 1987-ben kezdeményezte. A terület díszítésére Melocco Miklós szobrászművészt kérte fel, a parkosításban a helyi Építési osztály vett rész. A rendezés során nem csak a városképet vették figyelembe, hanem azt is, hogy hangulatos, nyugodt környezetet biztosítsanak a pihenni vágyók számára.
Az ivókútra helyezett édesvízi mészkő szobor 140 cm magas, talapzata 1,5 méter. Eredeti címe Léda a hattyúval, azonban a szobrász kívánságára a Kilus-kút nevet kapta.

Lovag és heroldja a Fehérvári rondellánál
1974-ben egy régészeti feltárás során Zolnay László páratlan értékű szoborleletre bukkant a királyi palota környékén. A múzeumokhoz vezető út mellett számos gótikus szobor és szobortöredék került napvilágra, amelyek a középkori magyar nagyplasztika legszebb képviselői, találhatunk közöttük egyházi és világi személyeket egyaránt. Szerzőjük ismeretlen, keletkezésük a XV. sz. közepére tehető.
A Szent György utca torkolatából nyíló Fehérvári rondellában kialakított autóbusz-parkoló végén található életnagyságú gótikus szoborpár szintén ennek a régészeti leletanyag egyik legszebb darabjának felnagyított másolata. Antal Károly 1983-ban felállított munkája középkori lovagot és heroldját ábrázolja. A kőszobrok övét az eredetihez hasonlóan aranyszínűre festették.
A régészeti leletanyagból származó, gondosan restaurált gyűjtemény a Budapesti történeti Múzeum várbeli állandó kiállításán tekinthető meg.

Mackó úrfi kútja a Hunfalvy parkban
A bronz szobrot Sebők Zsigmond meseíró emlékére emelték 1934-ben a II. kerületi Lukács fürdő előtti parkban. 1970-ben a Margithíd budai hídfőjénél megkezdték a Hév aluljáró építését, így Maugsch Gyula alkotását elszállították, és új helyét az I. kerületi Hunfalvy parkban jelölték ki.
A máig népszerű ifjúsági író teremtette meg Mackó Muki alakját, majd unokaöccsét Zebulont és annak imposztor barátját Róka Misit. A szobor Zebulont és Róka Misit ábrázolja, Mühlbeck Károly rajzairól ismert öltözetben, ahogy jobb mancsában mézes bödönt szorongat, másik mancsával a gágogó libával elinalni akaró rókát vonszolja maga után.
A mackó lába előtt a művész jegye áll: MAUGSCH, a hengeres mészkőtalapzat peremén pedig a körbefutó magas fafaragású felirat: EMLÉKEZÉSÜL SEBŐK ZSIGMONDRA, MACKÓ ÚRNAK A GYERMEKEK BARÁTJÁNAK MEGTEREMTŐJÉRE.

Szűz Mária-szobor a Mária téren
Eredetileg a régi Bomba téren (ma Batthyány tér) állt Hörger Antal alkotása, amelyet lakossági adományokból 1724-ben engesztelésül és hálaadásul állítottak a pestisjárvány megszűnéséért. A század közepére a szobor talapzata már annyira megrongálódott, hogy összeomlásától tartottak és ezért lebontották, majd 1748-ban átépítették. 1826-ban a Bomba téren építkezés miatt ismét lebontották a szobrot és mostani helyén, az akkori Irma téren állították fel. 1938-ban a megrongálódott alkotást Visnyovszky Lajos faragta át. Később a tér a szoborról a Mária tér nevet kapta.
A négyszögű, több részben tagozott talapzaton áll a homokkőből készült Mária szobor, fején korona, jobbján kormánypálca, balkarján pedig a gyermek Jézus. 1748-as újjáépítése alkalmából Szűz Mária két oldalára Sienai Szent Katalin és Nepomuki Szent János szobrát állították, azonban jelenleg e két mellszobor nélkül láthatjuk az alkotást.
Sajnos az emlék a lebontások és áthelyezések miatt sokat szenvedett, eredetileg gazdag formáját elvesztette és csak jelenlegi lekicsinyített alakjában maradt meg.
A Budavári Önkormányzat beruházásában 2003. augusztus 20-án díszkivilágítást kapott a szobor, a terveket és a kivitelezést a Lisys Fényrendszer Rt. végezte. A Fővárosi Közgyűlés felvette a szobrot a díszkivilágítást kapó műemlékek közé, így minden nap alkonyattól éjfélig gyönyörködhetünk benne.

A Mátyás templomot és környezetét ábrázoló "Tapintható - Láthatatlan" dombormű
a Szentháromság téren, a Mátyás templom előterében

A Budavári Önkormányzat, a Budapest-Budavár Rotary Club és a Magyar Turizmus Rt. együttműködésében, a Rotary Club "Tapintható - Láthatatlan" c. programjának keretében került elhelyezésre a Szentháromság téren, a Mátyás templomot és környezetét ábrázoló "Tapintható - Láthatatlan" dombormű.
Az alkotás lehetővé teszi, hogy a világörökség részét képező Budai Vár nevezetességei a vakok és gyengénlátók számára is érzékelhető, tapintható módon megismerhetővé váljanak. Az országban ez a második ilyen jellegű dombormű, az első Szentendrén a Szabadtéri Múzeum bejáratánál található térkép.
Farkas Ádám szobrászművész, valamint Borostyánkő Mátyás és Kiss Miklós építészek által elkészített mű kőasztalra helyezett kőlap talpazaton részint faragott mészkőből, részint bronzból készült dombormű formájában ábrázolja a Mátyás templomot és a körülötte álló épületeket, így a Halászbástyát, a Hilton Szállót és a Szent István szobrot.
Az épületek közötti, úgynevezett felirati helyeken Braille írással szerepelnek a dombormű és az ábrázolt terület fontosabb tájékoztató adatai. Ezáltal művészi eszközökkel a nem látók részére is tapinthatóvá, "láthatóvá" válik a Várnegyed egyik legszebb része.
A dombormű felavatására a Fehér Bot napját megelőző délután, 2002. október 14-én ünnepélyes keretek között került sor, amelyen a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetségének képviselői is megjelentek. A Vakok és Gyengénlátók Általános Iskolájából érkező fiatalok mindjárt zsűrizhették is a szobrot.

Szent Gellért szobor a Szent Gellért hegyen
Jankovits Gyula bronz alkotása félkör alakú árkádos építmény közepén, szikla talapzaton áll, amelyet Francsek Imre tervezett.
A szobrászművész az agg püspököt, mint hittérítőt papi ruhában ábrázolja, jobbjában keresztet emel az égnek, miközben balkezét szívén tartva szónokol és szent áhítattal tekint felfelé. Lábainál egy kőből faragott pogány magyar vitéz megértően tekint fel a püspökre.
Szent Gellért szobra az I. Ferenc József király által adományozott tíz szobor egyike. Elkészítéséhez az uralkodói adományon kívül az épülő Erzsébet híd költségvetéséből is jutott támogatás, a szobor természetes nagyságú mintájával a művész 1900. január végére készült el.
A Gellért hegy és a készülő új hídfő óriási méreteihez a szobor az eredetileg tervezett 3 méteres magassággal kicsinek bizonyult, a szakértők megállapítása szerint legalább 10-12 méter magasnak kellene lennie ahhoz, hogy kellőképpen érvényesüljön.
Jankovits Gyula 1900. októberében készült el a szobor végleges mintájával, amelynek talapzata 4,56 m magas, a szobor pedig 6,76 m. Az alkotást az Erzsébet híd budai hídfőjével szemben 33 méter magaságban állították fel, a környék rendezése és parkosítása miatt azonban csak 1904. június 16-án leplezték le.
A második világháború alatt az emlékmű súlyosan megsérült, kijavítását 1954-ben kezdték meg. A szobor bronz részét és a köveket újból megfaragtatták.

Petz Samu kút
A 120 cm magas szobor Petz Samu arcvonásit hordja, jobbjában körző, nyakában a József Műegyetem rektori lánca.
Az emlékművet Petz Samu tisztelői állították.
A kutat Rerrich Béla építész tervezte, magát a szobrot Berán Lajos szobrászművész készítette.
1926-ban született meg a gondolat a szoborállításról, amelyet eredetileg a központi vásárcsarnok mögé, majd a Fővám tér Váci utcai vonalának sarkára terveztek.
„Petz Samu (1854-1922) a Műegyetem tanára, számos nagyobb- főleg gótikus stílusban tervezett- budapesti épület alkotója volt.
Kiválóan ismerte a középkori építészetet, több ilyen tárgyú irodalmi tanulmánya jelent meg.
" A Szilágyi Dezső téri templom Petz Samu tervei alapján épült, így méltó háttere a hangulatos emlékműnek.
Avatására 1929. június 29-én került sor.
Az ünnepélyen Vígh Albert nyugalmazott államtitkár mondott beszédet, majd a Szobor-bizottság nevében Sándi Gyula műegyetemi tanár adta át a szobrot a fővárosnak.
Líber Endre tanácsnok volt, aki a műalkotást a Főváros nevében átvette.

Ybl Miklós szobor az Ybl Miklós téren
Mayer Ede szobrászművész által készített bronz alkotás Ybl Miklóst, a XIX. századi magyar építőművészet egyik kiemelkedő alkotóját ábrázolja.
A mészkő talapzaton álló férfialak könnyed tartású, jobbjában körzőt, balkezében terveket tart, arca kifejező. A talapzat lépcsőjén babérkoszorú látható az építőművészet jelvényeivel és "Ybl Miklós 1814-1891" felirattal.
A szobor felállítását Ybl Miklós halála után a Magyar Mérnök és Építész Egyesület kezdeményezte, amelyet a Főváros és a Közmunkatanács is támogatott. Mayer Ede szobrászművész nyerte el a megbízást a szobor elkészítésére, amelynek tervei 1894-re készültek el. A végleges, bronzba öntött szobrot 1896. szeptember 8-án leplezték le, az ünnepélyes ceremónián a király képviseletében József főherceg is részt vett.
A szobor felújítását 1984-ben rendelte meg a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat, amely kiterjedt a bronz-felületek tisztítására, viaszolására, a kőtalapzat tisztítására, a fugák kiigazítására, valamint a felirat utána-vésésére és újra aranyozására. A munka 1984. augusztus 31-én készült el.

Vízjáték díszkút
A Budai Várban, a Balta köz környezetében, a Tárnok u. 20. számú épület előtt

A kedves, bronzból készült szoboralak méltán vált a vári lakosok és az ide látogatók kedvencévé.
1970-ben döntött a Fővárosi Emlékmű Felügyelőség arról, hogy újabb szobor kerülhet a Budai Várba.
A Képző- és Iparművészeti Lektorátus indítványozta, hogy a szobor alkotója Pátzay Pál legyen. A szobor svéd vörösgránitból készült, alépítményét Schall József tervezte, a kutat és a talpazatot a Középület Építő Vállalat építette.
A szobornak - sok vári emlékműtől eltérően - nincs históriai aktualitása. A szándék a Tárnok utca kiszélesedő kis teresedésén egy szemet gyönyörködtető, a környezetet díszítő szobor felállítása volt.
A történet érdekessége, hogy az alakot Pátzay Pál a felállítás előtt sok évvel, egészen fiatalon, római ösztöndíjasként mintázta 1930-ban. 45 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy itt a Várban életre keljen mindnyájunk gyönyörűségére.