Budapest IX. kerület
Ferencváros a Főváros IX. kerületének régi-új neve. A Pest városkapuin kívül emelt városrész 1792-ben I. Ferenc trónra lépésének alkalmából kapta nevét. Az 1879-ben Pest, Buda és Óbuda egyesítésével kialakult Budapest kerületei közül, a IX-es sorszámot kapta az akkor már a mai kiterjedésével azonos városrész. A főváros jellemző, sugaras-gyűrűs szerkezetének két "sugara" az Üllői út, Soroksári út (ill. Duna-part) határolja, az egyes gyűrűk mentén, pedig eltérő, kifelé haladva egyre kevésbé városias beépítésű egységekből épül fel.
A Belső-Ferencváros a Kiskörút (Vámház krt.) és a Nagykörút (Ferenc körút) közti rész a legrégibb, leginkább városias terület. Jellemző beépítése zárt sorú, három-négy-öt emeletes századforduló környékén épült bérházakkal, jelentős számú intézménnyel (Vámház, ma Közgazdaságtudományi Egyetem, Központi Vásárcsarnok, Iparművészeti Múzeum) A városrész beépítése gyakorlatilag befejezett, alig néhány üres telek és bontandó épület kínál foghíj- beépítési lehetőségeket. Folyamatban van ennek a városrésznek az összehangolt parkolási, közlekedési fejlesztése, a Ráday utca forgalomcsökkentése illetve sétálóutcává történő kialakítása, kulturális, szórakoztató, üzleti jelleggének kiemelése.
A Középső-Ferencváros a Nagykörút és a Haller út közötti terület. A Haller út, amely sokáig a város határa, egyben árvízvédelmi vonala (Ferencvárosi védgát) is volt, ma is a városias, zárt sorú beépítés határvonala. A Középső-Ferencváros Mester utca és Üllői út közötti részen a nyolcvanas évek végén elkezdődött városrehabilitáció nyomán jelenleg is élénk magánépíttetői tevékenység folyik. A százéves szegényes bérkaszárnyák és a még régebbi, falusias házak helyén egyedi tervezésű társasházak épülnek, a budapesti átlagnál lényegesen nagyobb számban. Az Önkormányzat 1990-98 között több mint 4, 5 milliárd forintot fordított erre a célra. A látványos eredményekkel párhuzamosan egyre növekedett az akció elismertsége. 1995-ben megnyertük a Fővárostól az Év lakóháza címet, 1996-ban a Magyar Urbanisztikai Társaságtól a Hild érmet, 1997-ben az országos ingatlanfejlesztési nívódíjat és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszter különdíját, 1998-ban a FIABCI nemzetközi ingatlanfejlesztési pályázatán a közcélú beruházások kategóriájának 1. díját (az ingatlanfejlesztési szakma "Oscar díját"). A jövőre vonatkozóan a környéken hagyományosan jelenlévő oktatási és egészségügyi intézmények bővítésére, a hozzájuk kapcsolódó beruházások elhelyezésére is lehetőséget ad ez a terület.
A Soroksári út és a Vágóhíd utca menti terület a malmok és egyéb, mezőgazdasággal kapcsolatos ipari tevékenységek területe volt, lakóházakkal keverten. A maguk korában korszerű, a Ferencváros múlt századi fellendülését lehetővé tevő gyárak, üzemek mára elavultak, privatizáció kapcsán történő tulajdonváltásuk után is nehéz kérdés marad hasznosításuk vagy átépítésük. Hatalmas építési lehetőségeiket finanszírozó híján egyelőre nem jutnak érvényre.
A Könyves Kálmán körút és a Lágymányosi-híd kiépítése gyökeres változást hoz a környék életébe, néhány éven belül az Új-Lipótváros és Róbert Károly körút déli tükörképe alakul itt ki. A nagyszabású fejlesztési lehetőségek mellett megmarad a kórházak és a hozzájuk kapcsolódó sportlétesítmények hagyományos zöldterülete.
A Külső Ferencváros a kerület ipari területe három részre tagolódik. A Soroksári út - Gubacsi út - Külső Mester utca menti terület mezőgazdasági feldolgozó-ipari, nehéz- és hadiipari létesítményei a privatizáció kapcsán ezekben az években keresik új szerepüket. A feltétlenül megtartandó ipari karakter mellett várható a raktározási, valamint a kis- és nagykereskedelmi funkciók megjelenése. Sajnálatos, hogy ezzel párhuzamosan a környezetkímélőbb vasúti ellátást lehetővé tevő hagyományos iparvágány-hálózat rohamosan sorvad, annak ellenére, hogy a Külső Mester utca túlsó oldalán terül el az ország legnagyobb rendező pályaudvara.
A Ferencvárosi Rendező Pályaudvar a Lágymányosi hídhoz és az újonnan kiépülő Könyves Kálmán körúthoz való csatlakozás lehetőségével egyedülálló utat nyit a nagyváros vasúton történő áruellátására. Mindez azonban a MÁV jelen lehetőségei és a vasúti szállítás egyelőre alacsony presztízse miatt csak jövőbeli lehetőség.
A Gyáli út menti, lényegesen újabb - ennek megfelelően korszerűbb - kevésbé beépített iparterület máris helyet adott néhány új beruházásnak, és az M5-ös út elkészülte után további fejlődése szinte biztosra vehető.
A József Attila Lakótelep a Főváros egyik legrégebbi és legbarátságosabb lakótelepe. Itt a Virágos Magyarország akció 1999 nyarán kezdődött el. A lakások nem teszik lehetővé több generáció együttélését, sőt sok gyermek felnevelését sem. Így a lakótelep a fiatal pároknak és az időseknek nyújt kellemes, parkos-ligetes, mégis városközeli lakóhelyet. A lakóházak már a tanácsi időszakban társasházzá alakultak, azóta sok lakossági egyeztetés után elkészült a lakótelep mai követelményeknek való megfelelését elősegítő értéknövelő felújítási terv. Folyamatban van a közlekedésfejlesztés ill. forgalomcsökkentés. Az itt élők nagy része nemcsak átmeneti lakóhelynek tekinti lakótelepi lakását, hanem szívügyének érzi, hogy a környezet valamint a kulturális, infrastrukturális ellátások minél színvonalasabbá váljanak.
Étterem
- Cafe Intenzo
- Bohém Étterem
- Box Sarok Étterem
- Carevec étterem
- ibis Budapest Aero
- Fakanál Étterem
- 34 étterem »
Szálloda
Fogadó - Csárda
Kávézó - Presszó
- Cafe Intenzo
- Leroy Café
- Red Cafe Étterem és Kávézó
- Time Cafe & Lounge
- Soul Café & Restaurant
- Paris-Texas Cafe
- 12 kávézó - presszó »