Budapest X. kerület
Budapest X. kerülete egészen a múlt század végéig önálló település volt és az 1950-es évekig a főváros peremkerületének számított. Ez a kép mára jelentősen megváltozott, hiszen a város földrajzi középpontja jelenleg Kőbányán található.
A kerület történetét a legutóbbi időkig jelentősen meghatározó Kewer (Kőér) hegy első említése IV. Béla egy adomány leveléből maradt ránk. A "hegy" 147 m-es magasságával valóban kimagasodik a Pesti- síkságból s névből következtetve már a XIII. században ismerték kőbányáit. Az itt található mészkő a földtörténeti középkorban keletkezett, amikor a Kárpát medence nagy részét tenger borította. Ez a terület valószínűleg egy tengeröböl lehetett, ahol a mészvázas csigák maradványai nagy mennyiségben rakódtak le. A mészkő rétegekre az újkorban agyag rakódott le.
Kőbánya lakossága az elmúlt évtizedben 100.000-ről 75.000-re csökkent. Elsősorban a jól kereső, magasan képzett emberek költöztek el. Az értelmiségi réteg elvándorlásának megállítása elsősorban az itt élők érdeke. Éppen ezért kiemelt cél, hogy a fővárosi városrehabilitáció keretén belül és tőkeerős magánbefektetők közreműködésével minél több lakás épüljön.
Az önkormányzat megpróbál minél több fiatalt a kerületbe csábítani, olyan feltételeket kínálva számukra, hogy szívesen szerezzék meg első önálló lakásukat e városrészben.
A kőbányai önkormányzat javaslatára a főváros közgyűlése rehabilitációs akcióterületté nyilvánította Kőbánya városközpontjának azon részét, amely az elmúlt évszázadot nagyobb átalakulás nélkül vészelte át.
A fejlesztés első jelentős lépcsőfokát jelentette a "Százlakásos Ház" átadása. Ezeket a bérlakásokat olyan kőbányaiak számára építették, akik korábban is önkormányzati lakásban laktak, s az új, minőségi lakásért a korábbinál magasabb bérleti díjat is hajlandóak voltak fizetni. Az általuk leadott lakásokat, más rászorulók kaphatták meg.
Az elmúlt években több száz lakás épült fel, a népesség fogyása megállt. A Magnezit gyár egykori Gergely utcai területén megépült, több mint száz társasházi lakás. Egy másik, szintén hányatott sorsú terület volt a Posta épülete mögötti, közel 5000 négyzetméteres telek. Itt néhány évvel ezelőtt még hatalmas betonozott gödör tátongott, ma egy jellegzetes, kör alakú toronyépület, a Körösi Ház található. A Kápolna tér is átalakult a "Csajkovszkij-palazzo" felépítésével. Néhány méterrel arrébb a Cserkesz-udvar több, mint 80 új lakást foglal magában. Nagyarányú építkezés folyik az egészségházzal szemben és az Újhegyi úton is. A foghíjtelkeken sorra épülnek fel a 6, 8, 12 lakásos társasházak. A legnagyobb fejlesztés a "Kőbánya Kapuja" beruházás a Mázsa téren. Ide összesen nyolcszáz lakásos lakóházat terveznek építeni, a hozzájuk tartozó szolgáltató és kereskedelmi egységekkel. Bevásárlóközpont és szakáruház is létesül parkolókkal és mélygarázsokkal, a komplexum legmagasabb épülete 55 méteres lesz. A beruházás befolyásolja majd a közlekedést is, hiszen a terület forgalmi rendezése is szükségessé válik. Az építkezés a tervek szerint már júniusban elkezdődhet.
A kerület fejlődésének fontos eleme az úthálózat korszerűsítése. A közlekedés milyensége nagyban befolyásolja az itt lakók életminőségét, városrészünk megítélését. Az Örs vezér téren korszerű buszvégállomás került kialakításra, a Kőbányai utat - amely a belvárossal kapcsolja össze Kőbányát - és a Vaspálya utcát a közelmúltban végig felújították.
Befejeződött az egykor bányászott területek feltöltése az Akna utca és a Gergely utca környékén. A Harmat utca, Sibrik M. út és Noszlopi utca közötti terület 35 hektáros, a Jászberényi út, Kozma utca, Újhegyi utca, Sírkert utca, Maglódi út és Gránát utca közötti terület pedig 50 hektáros. Mindkét ingatlanon hamarosan közpark lesz.
A lakások számának növekedésével egyre több ipari terület válik parkos, fás zöldövezetté. A gondozott parkok összterületét tekintve Kőbánya a fővárosi listavezető, 2 675 000 négyzetméternyi zöldterülettel, melynek jelentős részét (mintegy a felét) adja a kerülethez tartozó Népliget, de szerencsére számos park található a II. világháború után beépített Ó- és Újhegyen is, és ide tartozik az Új köztemető hatalmas területe is.
A köztudatban Kőbánya még mindig munkáskerületként él, annak ellenére, hogy az egykori üzemek többsége már megszűnt. Napjainkban tanúi lehetünk annak, miként alakul át fokozatosan Kőbánya munkaövezetből lakóövezetté.