Budapest XI. kerület

Budapest főváros négy új, a XI-XIV. sorszámokat viselő kerületének létrehozását az 1930. évi XVIII. törvénycikk rendelte el. 1930-ban a 2130/1930 belügyminiszteri rendelet deklarálta az új felosztás létrejöttét, és meghatározta az új kerületek, így az I. kerületről leváló XI. kerület (akkor még Kelenföld-Lágymányos) határvonalát is. 1934. március 1-jétől a XI. kerület a Szent Imre város nevet viselte egészen 1950-ig.

A rendszerváltás után felmerült az igény, hogy olyan elnevezést kapjon a kerület, amely egyszerű, kifejező és egyik kisebb városrészhez sem köthető. A választás az Újbuda névre esett, amelynek már középkorra visszanyúló előzményei voltak, majd az 1860-as évek várostervezésének dokumentumaiban bukkant fel. A területet a Déli Vasút (1861) idején még Újbudának, de az összekötő vasúti híd 1873-as megépítése után itt kialakított vasúti csomópontot már Kelenföldi vasútállomásnak nevezték. 1991-ben az önkormányzat a kerület lapját Kelenföldi Híradóról átkeresztelte Újbudára. 2003-tól kezdve mind több szervezet, rendezvény viselte az Újbuda elnevezést, így a 2004-ben indított, de 2008-ban megszüntetett, egyes városrészeket összekötő Újbuda-busz is. A képviselő-testület határozata értelmében 2005. május 29-ével kezdődően a kerület hivatalos neve Újbuda.

Lakosságszámát tekintve Újbuda a főváros legnépesebb kerülete: lakossága 137426 fő (ezzel – Budapestet nem számolva – Magyarország ötödik legnagyobb városának is tekinthető). A lakosság körében a kerületek közül a legalacsonyabb a munkanélküliség aránya (1,71%), és az összes fővárosi választókerület közül a 15. számúban a legalacsonyabb ez a ráta (1,22%). Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy a közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező népesség aránya is meghaladja a fővárosi átlagot (középfokú: kb. +12,8%, felsőfokú: +13% [2005]).

A kerületben 73 338 lakás található, melyek zöme kétszobás. A belső részek (mintegy 25 000 lakás) többnyire 1945 előtt, a 16. választókerület lakótelepei (25 000 lakás) az 1960-as és 70-es években, míg a 17. házai (20 000 lakhely) az 1980-as években épültek.

Jók a természeti adottságai, van hegy, folyópart, tavacska, több forrás, fürdő, uszoda, sok park, játszótér, két természetvédelmi terület, tiszta a levegője, kevés ipar, egy forgalmi, kerületi-központi negyed, kertvárosi rész, több középiskola, kollégium, jelentős értelmiségi lakosság. Van saját kórháza, több temploma, szállodája, fürdője, színháza, egyre kevesebb sportpályája, kevés műemlék épülete.

A 4-es metró megépülte után a Gellért tér és a Bartók Béla út környékének művésznegyeddé alakítását tervezik: kávéházak, éttermek, galériák, antikváriumok nyílnának, a Bartók Béla út leszűkítésével, valamint mellékutcáinak sétálóutcává alakításával csökkentenék a terület gépkocsiforgalmát.

Étterem

Szálloda

Vendéglő

Kávézó - Presszó

Pizzéria

Söröző

Pub

Cukrászda

Punto Gelato Kávézó Fagyizó Pizzéria

Teázó

iTee Café

Rendezvényhelyszín

Budapesti Művelődési Központ