Budapest XIII. kerület
A XIII. kerület Budapest negyedik legnépesebb kerülete. Az elmúlt két évitzedben lendületes és töretlen fejlődés jellemezte, s mára modern, XXI. századi vonzó nagyvárosi környezet alakult ki Angyalföld, Újlipótváros és Vizafogó együttesében. Célunk a fejlődés dinamikájának megőrzése annak érdekében, hogy ezután is szívesen költözzenek a XIII. kerületbe a családok és a vállalkozások egyaránt.
A XIII. kerület kiépülése a magyar ipar és Budapest gyors fejlődésével esett egybe. Az elmúlt két évtizedben gyökeres átalakuláson ment keresztül Angyalföld, Újlipótváros és Vizafogó együttese, vállalkozások, intézmények egyaránt szívesen költöznek ma már nemcsak a Váci úti irodafolyosó példaértékű fejlődést produkáló területére, hanem más kerületi helyszínek szintúgy kedveltek. A XIII. kerület a főváros fejlődésének egyik motorja, s a lakásépítkezések terén is élen áll. A főváros negyedik legnépesebb kerülete, amelyet a kerületen belül továbbköltözők és a máshonnan érkezők egyaránt szívesen választanak lakóhelyül.
A XIII. kerület 13,44 négyzetkilométeres területén összesen 107 ezer lakos él, ezzel ez a városrész Budapesten a negyedik, az országban a tizenegyedik legnépesebb közigazgatási egység. Teljes egészében a pesti homoksíkságon terül el, felszínét a Duna tevékenysége alakította ki, a föld mélye bővízű hőforrásokat rejt.
Az elmúlt évtizedben a kerület gyökeresen átalakult, élettel teli, modern nagyvárosi külsőt és hangulatot öltött magára. A több mint egy évszázadon át meghatározó ipari tevékenység csaknem teljesen megszűnt, helyette intézmények sora költözött ide, kereskedelmi és szolgáltató cégek százai-ezrei tevékenykednek a XIII. kerületben. Jelentős gazdasági erővel rendelkező, részben multinacionális cégek települtek meg a városrészben, itt működik az ország 200 legnagyobb vállalatának a tizede, amelyek a budapesti GDP-nek nagyjából 10 százalékát teszi ki.
Ezzel párhuzamosan kicserélődött a lakosság, s noha sokan élnek itt több évtizedes családi hagyományokat őrizve, ugyanakkor előszeretettel költöznek a XIII. kerületbe a családosok, fiatalok máshonnan is. Büszkék lehetünk arra, hogy a kerületben élők költözési szándékuk megfogalmazását követően mindenek előtt a városrészen belül keresnek új otthont, s sokan döntenek úgy, új lakásuk vagy házuk is a XIII. kerületben lesz. A kerület arculatának, épített környezetének megújulása folytatódik, új házak, modern lakóparkok, korszerű irodaházak épülnek.
A kerület idegenforgalmában kiemelkedő jelentőségű az Ybl Miklós tervezte Margitszigeti Nagyszálló, a Hélia és a Thermál Hotel.
Városrészek
Angyalföld
Német változata, az Engelfeld már az 1830-as években kiadott térképeken is megtalálható. Eredetileg főleg munkások lakta övezet, amely iparosodott területként 1930-ban Budapest VI. kerületének részévé vált, a XIII. kerülethez 1950-ben csatolták. A második világháború után sorra épültek itt lakótelepek.
A terület fejlődését nagyban segítette az észak-déli metró Váci út alatt futó vonala, s ez megkönnyíti a közlekedést és lendületet ad a fejlődésnek ma is. Az elmúlt két évtizedben a hagyományos ipari jelleg visszafejlődött, az utóbbi tíz évben lendületes lakásépítések jellemezték, a Duna-parton pedig luxuslakások sora épült.
Lőportárdülő
A Szabolcs utca, Vágány utca, Róbert Károly körút, Kassák Lajos utca, Vág utca határolta terület, a Lehel piac mögött kezdődik. Nevét onnan kapta, hogy régebben katonai lőporraktárak álltak ezen a környéken, ezért a pattantyúsok területének is nevezték. A Lehel út egykori neve Nagy Lőportorony utca volt.
A Lőportárdűlő területe még az 1960-as években is katonai objektumokat tartalmazott, azután az 1970-es években lakóövezetté vált a Lehel út és a Kassák Lajos utca közötti rész. Nevezetes intézmény volt az előbb Angyalföldi Népmozgóként ismert, a Róbert Károly körút és a Lehel út sarkán működött filmszínház, majd később ez a Domus áruháztól 20-30 méterre költözött Dózsa mozi néven, amelyet az 1980-as években a Róbert Károly körút szélesítésekor lebontottak.
Margitsziget
A Margit-sziget közigazgatásilag a XIII. kerületéhez tartozik, és Margitsziget néven Budapest egyik városrészét alkotja.
A Margit-szigeten volt egykor a Domonkos-rendi apácák kolostora, a sziget északi végén pedig az esztergomi érsek vára állt. Középütt a premontreiek és a ferences rendi minoriták temploma és kolostora állt valaha, déli végén pedig a Szent János lovagrend vára és ispotálya kapott helyett a régi időkben. A szigetet 1790-ben a bécsi udvar Sándor Lipót főhercegnek, Magyarország nádorának adta egy birtokcsere keretében, azzal a céllal, hogy a schönbrunni park mintájára szabják át egy látványos park képére. A munkát aztán József nádor folytatta Tost Károly királyi főkertésszel.
Az 1838-as év rendkívül rosszul érintette a Margitszigetet, ekkor ugyanis a jeges árvíz nagyjából 2,5 méterrel ellepte a szigetet, ami óriási károkat okozott a fiatal és középkorú telepítésekben.
A sport területén az első jelentős esemény, hogy Széchenyi István kezdeményezésére evezős és úszóversenyeket rendeztek a sziget mellett az 1840-es években.
A XIX. század második felében fedezték fel, hogy értékes hőforrások találhatók a szigeten. Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a hazai artézi vizek és gyógyforrások neves kutatója 1866 végén a nyugati partnál artézi kút fúrásába kezdett, s egy évre rá 1200 méteres mélységről 43 fokos gyógyvíz tört a felszínre. Erre a kútra alapozva dolgozták ki a Margitsziget fürdőszigetté alakításának tervét. A gyógyfürdő 1873-ban készült el, s ehhez kapcsolódóan vendéglők, villák és két szálloda – köztük a neoreneszánsz Nagyszálló – is megépült. Mesterséges vízesést is kialakítottak sziklák elhelyezésével.
A szigetet 1900-ig kizárólag csónakkal lehetett megközelíteni, ekkor adták át a Margit híd Margitszigetre bevezető szárnyhídját. A másik irányból 1950 óta megközelíthető a sziget, miután az Árpád hidat használatba vehették a fővárosiak.
A Margitszigeten egy sor védett növény- és állatfaj él. Látni itt feketerigót és harkályféléket, a többi között például a legismertebbet, a nagy fakopáncsot, de vannak itt mókusok is. A ritka növények némelyike is megfigyelhető itt, így például egyes páfrányfenyőket találhatnak az erre járók, de platánfák szintúgy élnek a szigeten. A Margit-sziget első kertészeti emléke a Domonkos-rendi apácák kolostorkertje, amelyben a többi között fűszer- és gyógynövényeket termesztettek.
Újlipótváros
A Szent István körút, a Dráva utca, a Duna-part és a Váci út által határolt terület. A Margit híd átadása előtt a nagykörút e szakaszát Fegyvergyár utcának nevezték. A Margit híd megépítésével egyre nagyobb szerepet kapott a Szent István körút, majd felépült a Vígszínház. A Váci úton kisebb gépgyárak kaptak helyet, mezőgazdasági gépjavító üzemek létesültek. A Dózsa György utca sarkán felépült az Elektromos Művek telepe.
Az Újlipótváros területén a XIX. században számos malom működött, amelynek telepei a XX. század elejére a hazai malomipar visszaszorulásával megszűntek. Ekkoriban alakult át ez a környék gyökeresen, s téglaépítésű polgári lakások sora kapott helyet az Újlipótvárosban. Az egykori parkettagyár helyén megszületett a Szent István park. A Bessenyei utca környéke az 1970-es években épült be panelházakkal. A kerületre jellemző a Bauhaus stílus, a házak jellemzően három-ötemeletesek. Szinte minden tömbnek van belső kertje. A Duna partján álló Palatinus-házak a Világörökség részei.
Vizafogó
A Dráva utca, a Duna, a Cserhalom utca és a Váci út által határolt terület. Az Elektromos pálya keleti oldalán 1977 és 1980 között épült fel a Vizafogó lakótelep, amelynek második üteme a teherpályaudvar 1987-es felszámolása után született meg. A Vizafogó fontos intézménye a Dagály Gyógyfürdő, amely eredetileg Szabadság strandként az 1960-as években nyitotta meg kapuit.
Étterem
- Kék-Duna Étterem
- Atlantis Étterem és Biliárd
- Duna Plaza Bowling Club és Étterem
- Elektromos Étterem
- Firkász Kávéház étterem
- Magellán Étterem
- 23 étterem »
Szálloda
- Leslie Apartments
- Hotel Metro***
- Ibis Budapest
- Fortuna Szállodahajó
- Hotel Flandria
- Danubius Health Spa Resort Margitsziget****
- 8 szálloda »
