Budapest XIV. kerület

A mai Zugló Budapest, XIV. kerülete, a város centrumától keletre található, mintegy 18,15 km2 területen fekszik. Területe alapján a főváros közepes nagyságú kerületei közé tartozik. Külterülete nincs, ezzel magyarázható, hogy átlagos népsűrűsége 7205 fő/km2, ez közel kétszerese a fővárosi átlagnak. Határai északon IV. kerület, északkeleten XV. kerület, keleten a XVI. kerület, délen a X. és VIII. kerület, délnyugaton a VII. kerület, nyugaton a VI. kerület, északnyugaton a XIII. kerület. Jó tömegközlekedési kapcsolatai vannak Észak-Budával és Pest belső területeivel, valamint a budapesti HÉV-vonala folytán Budapest környékével egyaránt. Városrészei: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kisszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget. Zugló Pest tüdeje: 2 400 000 négyzetméter zöldfelület található területén. Zugló történelmi terület Zuglóban található a híres Rákosmező egy része, melyhez az ország életének igen fontos eseményei fűződnek. Itt tartották 1286-ban az első országgyűlést, itt emelték 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába . 1842-ben itt kezdték József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina kápolna építését. A Herminamező s vele Zugló történelme ettől a naptól datálódik. A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával a XIX. században a terület homoksivatagból lassan kultúrterületté és később településhellyé vált. 1850 körül már villákat építenek a Városliget szélén a Hermina úton és az Ajtósi-Dürer sor elején, a többi terület azonban lakatlan volt. Csak az 1880-as, 90-es években kezdett kiépülni a Thököly út és az Erzsébet királyné útja, majd a Bosnyák tér és a Telepes utca környéke. 1906-ban elkészült a Műcsarnok és az Iparművészeti Múzeum. Szabályozták a Városligeti tavat, feltöltötték a Páva-sziget két csatornáját és a tóba vezették a Rákospatakot. Kialakították a városligeti körutat. Megépült a híres Vajdahunyad Vára és a Hősök tere. A századforduló előtt -a londoni után- másodikként Európában elkészült a földalatti egy szakasza is. Zuglónak a századforduló elején kialakult úthálózata átgondolt városfejlesztés eredménye. A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az ún. "alvó városrészek", valamint az agglomeráció között helyezkedik el.

A kerület részei:

Zugló - a főváros önálló kerületeként már 1935-től létezik
Alsórákos - Zugló legnagyobb területű része
Herminamező
Istvánmező
Kiszugló - a XIV kerület legkisebb városrésze
Nagyzugló - Belső-Zugló déli részén található
Törökőr
Városliget - Budapest legnagyobb közparkja

Városliget

A Városliget a főváros legnagyobb közparkja, a Dózsa György út, Ajtósi Dürer sor, Hermina út és Vágány utca által határolt négyszögben terül el, és egy négyzetméterének 80 százaléka park illetve tó. Legelső említése a tatárjárás idejéből való, mely szerint Batu kán az itteni mocsaras területre csalta a törökök seregeit. A középkorban elsősorban legelőnek használták a mocsaras, lápos vidéket, innen ered az Ökördülő elnevezés is. A terület rendezése I. Lipót idejében kezdődött el, aki 1751-ben a városnak adományozta az akkor Városerdőnek hívott területet. Megkezdték a fásítást, a mutatványosokat Lágymányosra száműzték, s ekkor alakult át a Városliget üdülőterületté. Később Batthyány József hercegprímás vette bérbe a ligete 1799-ben, s ekkor alakították ki a mocsaras területen a tavat és a benne lévő két szigetet. A XIX. század elején újra városi tulajdonban került a liget, s a Szépítő Bizottmány József nádor kezdeményezésére pályázatot írt ki a terület rendezésére. A park Neiben Henrik műkertész tervei alapján nyerte el új külsejét. Ebből az időből valók a Városliget ma is élő legrégebbi platánfái. A XIX. század közepétől a nagyvárosiassá váló Pestről egyre többen keresték fel a Városligetet, ekkor készültek el a park első épületei is: Állatkert, az Aréna, a Korcsolyacsarnok, az Iparcsarnok. A Stefánia út megépítése (1873) mellett egyre több gyalog — és sétaút hálózta be a ligetet.
Az 1880-as évektől a Városliget több kiállításnak, nagyszabású ünnepségnek adott otthont, itt rendezték az 1885-ös Országos Kiállítást, majd 1896-ban a Milleniumi kiállítást. A megnövekedett forgalom és a liget népszerűsége jótékonyan hatott a terület rendezettségére, ugyanakkor a sorra épülő kiállítási pavilonok egyre több zöldterületet foglaltak el. Ezekben az évtizedekben épült a legtöbb ma is álló városligeti épület: az Ős-Budavára, aminek a helyén ma a Vidámpark található, a Vajdahunyad vára, ami ma a Mezőgazdasági Múzeumnak ad otthont, a Közlekedési Múzeum épülete, a Széchenyi gyógyfürdő, a mai Főváros Nagycirkusz helyén egykor állott Beketow-cirkusz és a Lechner Ödön tervei alapján készült Műjégpálya épülete. A Milleneumi kiállítás bejárata a Hősök terén volt, s az impozáns tér kialakítása, továbbá az itt található épületek, műemlékek (Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, Milleneumi Emlékmű) már a XX. század első évtizedeinek alkotásai. Az évtizedek során a Városliget egyre több szoborral, díszkúttal, térplasztikával gazdagodott. A két világháború között itt rendezték meg az első Budapesti Nemzetközi Vásárt, aminek egészen 1972-ig a liget adott otthont. A kiállítás kitelepítése után újra rendezték a területet, játszótereket, sportpályákat, pihenőparkokat alakítottak ki. Napjainkban a liget a főváros egyik pihenő és szórakozó központja.

Hősök tere

A városrész idegenforgalmi látványossága. Schickedanz Albert és Herzog Fülöp a tér kialakításánál egységbe foglalta a Szépművészeti Múzeumot, a Műcsarnokot és az Ezredéves (Millenniumi) Emlékművet. Az említett három, tömegben és alkatban eltérő építmény a szabálytalan alakú tér egyensúlyának megteremtésével Budapest legnagyobb szabású térkompozícióját alkotja. A teret a század elején fákkal, virágágyakkal, kétoldalt szökőkúttal díszítették. 1937-ben az egész tér kőburkolatot kapott, amely a II. vh. során tönkrement, az 1950-es években újjal pótolták. Helyére 1980-ban új, nagyobb területű, középen az 1937-es mintát megtartó díszburkolat került.

Hősök tere - Szoborcsoport

Az emlékmű részei az egész magyar történelem szinte minden fontos részletét felidézik. A tér közepén 36 méter magas kőoszlopon áll Gábriel arkangyal szobra (amely nagydíjat nyert az 1900-as párizsi világkiállításon). A legenda szerint az angyal megjelent államalapító Szent István királyunk álmában és elhozta neki a koronát. Az oszlop talapzatán áll a honfoglaló legendás 7 vezér szobra. A két félkörből álló oszlopcsarnok figurái a magyar történelem híres királyait, uralkodóit és személyiségeit mutatja be. A szoborcsoport eleganciáját és a tér ünnepélyességét fokozzák a tér két oldalán álló antik formájú múzeumépületek, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok.