Cégénydányád

Mátészalkától délkeletre fekszik.

Mátészalkától délkeletre fekszik. 1181-ben itt Cégényben alapított monostort Kölcse ispán, a Kölcsey család névadó őse. 1945-ig a Kölcseyekkel rokon Kende család birtoka volt. Cégényt a szomszédos Dányáddal 1912-ben egyesítették.

LÁTNIVALÓK:

Volt Kende-kúria: Klasszicista stílusban épült 1833-ban. Parki környezetben álló, földszintes, alápincézett épület. 1912-ben, majd 1922-ben részben átalakították Hültl Dezső, a Műegyetem tanára, hazánk első építődoktora tervei alapján. Ekkor verték le a keleti szárny félköríves könyvtárszobájának sgraffito eljárással készült, mitológiai témájú 3 faliképét is. Főhomlokzatának tengelyosztása 3+3+portikusz+3+3, a portikuszt két-két oszlop tartja, fölöttük háromszögű timpanon, mögöttük kocsifelhajtó van. A hátsó homlokzat aszimmetrikus, a középső három tengely fölött attikaorom és váza látható. Feliratát Kölcsey Ferenc sorai díszítik. A belső, a portikuszhoz hat boltszakaszos előcsarnok csatlakozik, mögötte nagyterem fedezhető fel. A többi helység síkfödémes, illetve tükörboltozatos, kétrészes párkánydísszel. Parkja kb. 16, egykor 58 hektár volt, angol stílusban telepítette a kastéllyal egy időben Kende Zsigmond, unokája gyarapította. Különösen tűlevelű egzótafajokban gazdag. Az ország második legnagyobb platánja 45 m korona átmérőjű, 460 cm törzskerületű. Országos jelentőségű természetvédelmi terület.

KÖZLEKEDÉS:

Megközelíthető a 49. sz. főútról.