Csaroda

Nevét a szláv eredetű, fekete víz jelentésű, ma Csarondának nevezett vízfolyásról kapta.

Nevét a szláv eredetű, fekete víz jelentésű, ma Csarondának nevezett vízfolyásról kapta. Az 1299-ben feltűnő település a Káta nembeli Csarnavodai családé volt a középkorban. Csaroda a XIV. század folyamán Bereg megye közgyűléseinek színhelye volt.

LÁTNIVALÓK:

Református templom: Román kori. A XIII. század negyedében élt Káta nembeli Ráfáel fia Gábor építette. A XVI. században a reformátusoké lett. Falképei egy részét 1901-1902-ben Gerecze Péter tárta fel, míg a XIII. századiakat 1972-ben Bécsi János festő-restaurátor. 1975-ben az Országos Műemléki Felügyelőség teljes helyreállítást végzett. Az egyhajós, boltozott négyösszegű szentélyű, falazott nyugati karzattal egybeépített középtornyos téglaépület keletelt. A nyugati falsíkból emelkedik ki a két felső szinten alul kettős, felül hármas osztású ablakokkal áttört torony. A torony falazott részét kiugró tornácos, magasba nyúló keskeny, zsindellyel fedett sisak koronázza. A déli oldalon a félköríves bejárat belső íven bibliai felirat töredéke. Ugyanitt három résablak, a középsőben 1642-ből való díszítőfestés. Az eredeti párkány téglából kialakított zegzugvonal, felette fogrovattal, ez a szentélyen is látható. A szentély északi oldalán a lebontott sekrestye körvonalai. A bejárati ajtó a XVIII. században készült, kovácsoltvas szögfejekkel díszített. A belsőben a karzattartó oszlop párra és az emeleti pillérekre támaszkodik, a toronybeugró testes. A karzat mellvéd mezőit stilizált festett fák töltik ki. A síkmennyezetes hajó festett kazettáit ifj. Rédei Ferenc készítette 1777-ben. Az enyhén csúcsíves diadalív felett festett felirat hirdeti, hogy a templom indákból sarjadó, nagyleveles, szíves, tulipános kék-piros díszítőfestése 1642-ben, osztopányi Pernyésy Gábor földesurasága és Szentkirályi István lelkészsége idejében készült. A diadalív széles belső felületén 1952-ben tárták fel a négy nagy egyházatya ülő alakját, Ambrus, Ágoston, Gergely pápa és Jeromos alakját lehet felfedezni. A szentély északi falán befalazott, félköríves, kisméretű sekrestyeajtó, a keleti és déli falon rézsűs, csúcsíves résablakok láthatók. A szentély belső terét zárókőben keresztező, bordás keresztboltozat fedi. Három oldalán négy-négy apostolalak jelenik meg, kezükben irattekercset tartanak kezükkel. A templom berendezéséből a szószék 1790-es évekből való, a padok a hajó mennyezetével egyidősek. A karzat alatti epitáfium bevésett szövege kisrédei Rédei Ferencnek állít emléket.

Református harangtorony: A templomtól mintegy 80 méterre áll, 1855-ben Sebestyén János ácsmester építette, 1973-ban helyreállították. Talpfákba csatolt hat oszlopon nyugszik, galériája kilencoszlopos a sisakot tartó kőlépcső császárfával együtt. Deszkaborítású, zsindelyfedésű.

Bábtava: 3 hektár, a tőzegmohaláp égeres láperdővel lezárt területe csak 1200 m2. A tőzegmoha szőnyegen belül elhelyezkedő láp nagyobb részét, a hüvelyes gyapjúsás zsombékját a hazánkban csak itt előforduló tőzegáfonya szövi át. Országos jelentőségű természetvédelmi terület.

KÖZLEKEDÉS:

Megközelíthető a 41. Sz. főútról, valamint autóbusszal a környező községekből.