Csernely

A község a Bükk-hegység legnyugatibb lejtőjén Szilvásváradtól 6 km-re fekszik.

A község a Bükk-hegység legnyugatibb lejtőjén Szilvásváradtól 6 km-re fekszik. Nevezettessége volt a Csevice forrás, mely gyógyító hatású, szénsavas vizet adott. Bányaművelés folytán a forrás eltűnt.
A község már a honfoglaláskor létezett. Legrégebbi említése 1236-ban fordul elő oklevelekben "Cherne" alakban. A XVIII. században a környező községek központja volt. Az első földbirtokos 1471-től Csernelyi Péter, majd 1970-től a Sturman család akik a községben udvarházat építettek. A Sturman család tagjai előkelő helyet foglaltak el az ipari fejlesztés területén, Gömör vármegye bánya és vasiparának fejlesztése, az Ózdi vasgyár építése.
Az ősi Sturman család tagjai számos történelmi érdekességgel is szolgálnak. Mint például Sturman György Kossuth Lajoshoz fűződő kapcsolata, Veres Pálné Biliczky Hermina a magyar nőnevelés alakjával való rokoni kapcsolata.
A faluban többször járt a híres betyár Vidróczki Márton, kinek emlékét földrajzi hely / Betyárkútja / őrzi. A település lakói kezdettől fogva római katolikus vallásúak voltak.

LÁTNIVALÓK:

Római katolikus plébánia: Feljegyzések alapján az első plébános Bálint András 1698-1710-ig szolgált a községben.

Kastély és őspark: A ma is meglévő műemlék jellegű kastély az önkormányzat tulajdona, melynek egy részében a könyvtár működött 1996 végéig. Az épület a hozzátartozó melléképületekkel / lóistálló, kétszintes magtár / és a mögötte található ősparkkal együtt hasznosítható.

KÖZLEKEDÉS:

Megközelíthető a 25. sz. főútról, valamint autóbusszal Ózdról és a környező településekről.