Dombóvár

A dunántúli dombvidék központja, Tolna megye második legnagyobb települése, vasúti csomópont.

A dunántúli dombvidék központja, Tolna megye második legnagyobb települése, vasúti csomópont. Nevét a Dombó család váráról kapta. 1873-tól kezdve fokozatosan vasúti csomóponttá fejlődött, ennek köszönhető lendületes iparosodása is. A második világháború idején a város lakója volt Kodály Zoltán, emlékére minden évben megrendezik a dombóvári napokat.

LÁTNIVALÓK:

Várrom: A régi dombói vár téglából rakott falrésze a településtől délre található. A várat az oklevelek 1313-ban említik először, de akkor még mocsárvár volt. A szőlőhegyről ólomcsöveken keresztül vezették be a várba a vizet. Az egykori vár falai között Tinódi Lantos Sebestyén is járt, itt írta Jázon és Medea című históriáját. 1542-ben a vár török kézre került, a rendeltetését vesztett építményt 1700-ban bontották le a vármegye költségén.

Római katolikus templom: 1757-ben épült a három boltszakaszos hajójú barokk templom, homlokzat előtti toronnyal. Később új kereszthajóval bővítették. A régi hajó bal oldali falán két barokk oltár és barokk szószék található. Kismartonból származnak az 1760 körüli évekből.

Földvárpalánl maradványai: A Béke parkban XIII. századból való földvárpalánk maradványaira bukkantak.

Termálfürdő: A város központjától 5 kilométerre, a Kurd felé vezető műút jobb oldalán lévő lankás területen fekszik a Gunaras néven ismert gyógyfürdőtelep. Fejlődése a hatvanas évektől indult meg. Már az első fúrások alkalmával 55°C-os hévíz tört fel. A fürdő több különböző méretű medencéből, továbbá csónakázótóból áll, középen szigettel.

KÖZLEKEDÉS:

Vasúti csomópont, itt ágazik ki a Budapest-Pécs fővonalból a Gyékényes, Baja felé haladó vasútvonalak. Dombóvár végállomása a Veszprémbe haladó szárnyvonalnak és egy keskeny nyomtávú vasútnak is. Áthalad rajta a 61. sz. főút.