Forráskút

A gazdag múltú településen számos építészeti emlék várja a turistákat.

Az egykor Kiskundorozsma részét képező tanyavilág területén puszta legelők voltak, mindenfelé vadvizes, nádas és természetes vízforrásos területekkel. Innét kapta nevét a község is. A 97000 égetett téglából, 1906-ban épített templomát Jézus mennybemenetelének emlékére szentelték fel. A hagyomány szerint a tatárjárás előtt állt már itt egy templom, amely elsüllyedt, de jeles napok- Szt. György, Szt. István, Szt. Mihály- éjszakáin éjfélkor a beavatottak még hallhatják harangja kongását. A község legnagyobb vallási ünnepe a Búcsú, melyet a Pünkösd előtti vasárnap tartanak. Érdekesen alakult Forráskút önállósága. 1950-ig Kiskundorozsma része volt. 1950-1977 -ig önálló község. 1977-1988-ig Üllés társ községe. 1989. január 1.-től ismét önálló település. A község címere „beszélő" címer, mely jelképeivel a múlt nagy sorsfordulóira világít. Az országalmát tartó kígyó, mely a Dorozsma-nemzetség címerállata, arra az időre emlékeztet, amikor a tatárjárás előtt ez a nemzetség volt a környék birtokosa. A kar, amelyre csavarodik, de amelynek keze erősen markolja a kígyó torkát, az e tájon megtelepedett kunokra utal. A török kiűzése után a terület újabb betelepítésekor idetelepített számos határőr családra a szablyát markoló kéz emlékeztet. A vízjárta zsombékos vidéket, melynek többlet vizét a Sia patak vezette el, a hullámos ezüst pólya jelképezi. A gazdag múltú településen számos építészeti emlék, köztük a volt Jernei kúria maradványa várja a kutatni vágyó vendégeket.

KÖZLEKEDÉS:

Megközelíthető az 5. sz. főútról, valamint autóbusszal Szegedről és a környező településekről.