Hajdú Bihar megye legkeletibb települése.
Első írásos emléke a XIII. századból való. 1946-ban vált önálló községgé. A falu görög
katolikus, római katolikus templommal, református imaházzal, valamint egy műemléki
kápolnával büszkélkethet.
LÁTNIVALÓK:
Római katolikus
templom: A mai templom 1981-82-ben épült. Tervezője Vaskó Pál, a munkálatokat
Nyíri János és társai végezték. 1982-ben Kovács Endre püspök szentelte fel. Látványossága
a szentélyben található falra festett művészi oltárkép, mely Szent István királyt
ábrázolja.
Kápolna: Barokk stílusban épült az 1796-os évben.
1904-től a kápolna Borfeői Bori Károly és családjának kápolnájaként szolgált. 1954-ben
került Fülöp Római Katolikus Egyházközség kezelésébe. A templom oltárát a szatmár
megyei püspök Meszlényi Gyula adományozta a földbirtokos családnak.
Imaház:
1975-ben épült. A nyugati bejárat előtt áll a harangláb, melyen egy felirat
nélküli 25 kg-os harang látható.
Görög katolikus templom: Fehér
mészkőtéglából épült 1960-ban. Értékes a ritkaságszámba menő galambdúc haranglábja.
KÖZLEKEDÉS:
Megközelíthető
a 48. sz. főútról valamint autóbusszal a környező településekről.