Galgamácsa

A Cserhát-alja és a gödöllői dombok szelíd ölelésében fekszik.

A Cserhát-alja és a gödöllői dombok szelíd ölelésében fekszik a népi hagyományait öntudatosan ápoló község, mely Vankóné Dudás Juli naiv festőművész munkássága révén vált országosan ismertté. A róla elnevezett emlékházban a paraszti életmód és gazdálkodás tárgyi emlékein kívül festményeivel is megismerkedhetünk. Minden év júniusának utolsó vasárnapján rendezik meg az Emlékház udvarán a Szent Iván napi tűzugrást. A falu temploma már a középkorban állott; azonban a most látható templom a kilencszázas évek elején épült. A település több száz éves vadászati tradíciókkal is büszkélkedhet: a Pilisi Parkerdő Rt. mellett ma is működik a helyi érdekeltségű Diana Vadásztársaság. A vadászati lehetőség egész évben biztosított, melynek során a szerencsés vadászok ékes díszű gím- és dámszarvasokkal találkozhatnak

LÁTNIVALÓK:

Falumúzeum: A jómódú 10-15 holdas Kurucz családé volt az a lakóház. amelyben a falumúzeum kapott helyet. Az 1905-ben épült lakóház jól mutatja a korbeli paraszti építészeti szokásokat. A palóc vidék építészetét és telekhasznosítását is bemutató múzeumban - az egykor használt tárgyi emlékek mellett - Vankóné Dudás Juli festményeit, rajzait, tányérjait láthatjuk. Az 1977-ben alapított falumúzeum egyik termében azokat a portrékat állították ki melyeket neves fotóművészek készítettek népművészről. A falumúzeum 1989-ben vette fel a Vankóné Dudás Juli Emlékház nevet. Vankó Imréné Dudás Juli a népművészet mestere kezdeményezte a falumúzeum megnyitását. A naív festő az 1930-as évektől fordult érdeklődéssel a népi élet jeles eseményei, dalai, szokásai felé. Csodálatosan mesélő képein varázsolta elénk a palóc vidék színes népviseletét, az itt élők mindennapi életét. Könyvében leírta, hagyományőrző csoportjaival előadatta a régi dalokat, táncokat, játékokat, szokásokat.

KÖZLEKEDÉS:

Megközelíthető a 3. sz. főútról, valamint autóbusszal a környező településekről.