A Szamos menti falucska templomát 1284-ben már írásos források említik.
A Szamos menti falucska templomát 1284-ben már írásos források említik.
15. századi nagymértékű beavatkozást és átépítést sejtetnek a téglaépület gazdag gótikus
részletei. Újabb átépítés lehetett a 18. században, amelynek zárófejezeteként az épület
festett famennyezetét készítették. Az egyik tábla tanúsága szerint 1767. október 12-e
a famennyezet elkészítésének a befejezése.
A templom főhajójában ötvenhat, a szentélyben pedig huszonöt festett kazettát helyeztek
el. A táblák többsége figurális jeleneteket, református bibliai szimbólumokat örökít
meg: Nap és a Hold, szőlőfürt, gabona, pálmafa, Pelikán mint Krisztus-szimbólum, a
cethal amint elnyeli Jónást, Nóé bárkája a galambbal.
A 19. század elején copf stílusban készültek a templom padjai és a karzat, a szószék
koronája és kosara, továbbá a Mózes-szék. A szentélytől néhány méterre épült torony
mai alakját a 19. század közepén kapta.
KÖZLEKEDÉS:
Megközelíthető a 491. sz. főútról.