Barlangvárrá, turisztikai központtá válik a siroki sziklavár

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Programjának támogatása nyomán vadregényes barlangvárrá, turisztikai központtá alakul a siroki sziklavár - tájékoztatott a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója.

[MTI] A 320 millió forintos támogatás nyomán hamarosan megkezdődhet az összességében 356 millió forintos turisztikai fejlesztés Sirokon, amelynek keretében látogathatóvá teszik a rom talapzatát jelentő sziklába vájt riolittufa-járatokat. Ez egyben azt jelenti, hogy 2010-ben megnyílhat a barlangvár a siroki Vár-hegyen - közölte Varga Kálmán.

A fejlesztési tervet a várrom vagyonkezelője, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága dolgozta ki a többi között a település és a kistérség fejlesztése érdekében - tette hozzá.
A fejlesztés részleteit ismertetve elmondta: az alsóvár és a felvezető sziklafolyosó környezetének rekonstrukciójával hazánk egy jelentős műemlékét újítják fel. Rehabilitálják a kaput és környezetét, kilátóteraszokat, kiállításokra és bemutatókra alkalmas fedett és zárt tereket építenek ki. Mindennek eredményeként a középkori várélet bemutatásának autentikus helyszíne jön létre.

Ugyanakkor a vár tervezett díszkivilágításának köszönhetően a műemlék ismét jól láthatóvá válik minden irányból és napszakban. A kitisztított vároldalban várostromok, romantikus szellem-történetek előadását tervezik, a kialakításra kerülő geológiai tanösvényeken pedig a látogatók megismerkedhetnek a táj egyedi látványosságaival.

A korábban felújított tájházban a helyi hagyományokat, mesterségeket mutatják be, illetve a gyerekek szórakoztatását szolgálja a hátsó kertben megépülő várjátszótér.
A siroki az idén a negyedik sikeres uniós projektje a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának - mondta Varga Kálmán.

Magyarország legvadregényesebb sziklavárát a Tarna mentén egy sziklatömb tetejére építették. Ugyanakkor a riolittufából álló hegy gyomrában hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak az építetők a XIII. században.
Az alsó- és felsővárból álló siroki erősség a törökkor idején Eger előváraként kapott jelentős szerepet, majd az erőd pusztulása a XVI-XVII. században kezdődött meg.
Napjaikban a felsővár 4-5 méteres falai, udvara, épületmaradványai és az alsóvár kazamatajáratai tekinthetőek meg. Ezt segíti, hogy 2004-ben a Széchenyi-terv támogatásával elészült a várhoz vezető betonút és a terület közművesítése.

A várromot 2006-ban vette át a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága. Az intézmény 2007-ban kezdte meg az uniós projekt kidolgozását - tájékoztatott az igazgató.