Ibafa

A Zselici dombok közt megbúvó kis falu első okleveles említése 1425-ből való.

A Zselici dombok közt megbúvó kis falu első okleveles említése 1425-ből való. Szigetvár eleste után valószínűleg teljesen
elnéptelenedett. Az 1700-as évek közepén települt be horvát jobbágyokkal, majd német telepesekkel. Egy évszázaddal későbbi adatok szerint a lakosság 3 féle nemzetből tevődött össze: német, trák és magyar lakosok lakták. Két urasági kastélya, katolikus temploma és parókiája is volt. A falu hírnevét az 1865-ben épített templomának és
plébánosának: Srejer Nándornak köszönheti. Az ő fapipájáról írt nótát Roboz István (újságíró barátja). "Az ibafai papnak fapipája" van című nóta csinált kedvet az ibafai plébánosok körében a pipagyűjtéshez. így jött létre a parókia pipagyűjteménye. A múzeum termeiben 8 ország képviseli a pipa szebbnél szebb darabjait.
Találhatók itt vízipipák, tajtákpipák, makrópipák, porcelánpipák és gyökérpipák. A Pipamúzeum anyaga munkanapokon és hétvégeken egyaránt megtekinthető, helyszíni kérésre kinyitják.
Múzeum gondnoka: Petrohai Györgyné, 73/354-031
Május második felében rendezik meg a pipaszívó versenyt, melyről bővebb felvilágosítást a Polgármesteri Hivatal ad a 73/554-033 számon.

KÖZLEKEDÉS:

Megközelíthető a 67 sz. főútról, Ibafa felől.